2026-09-17 13:38
Az érrendszer és a vénák védelmezője; visszerek és az aranyér gyógyítója.
A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.
Vadgesztenye – Aesculus hippocastanum
A Balkánon és Kis-Ázsiában elterjedt vadgesztenyefa Közép-Európában nem őshonos. Karl Clusius - a kor neves flamand orvosbotanikusa – ültetett pár darab Törökországból ajándékba kapott magot bécsi kertjében 1576-ban. A vadgesztenyefa innentől kezdve hozzátartozik a kertek, parkok látványához, és mivel minden része gyógyhatású, ezért azóta is töretlenül nagy megbecsülésben van része mind a népi, mind pedig a modern fitoterápiában. Népies elnevezései: „bokrétafa”, illetve „lógesztenye”. Az előbbi a virágja alakjára, míg utóbbi a termése gyógyhatására utal. A középkorban ugyanis a lovak légzési nehézségét a kehességet gyógyították vele, latin neve is ebből az elnevezésből ered. Manapság hatékony véna és érrendszer védő hatásáról ismert melyet klinikai kutatások igazolnak.
A növény
A legutolsó jégkorszakból származó szénminták radiokarbonos vizsgálati eredményei kimutatták, hogy a vadgesztenye eredetileg őshonos volt Közép-Európában és csak a későbbiekben terjedt le dél felé: a Balkánon a mai Albánia és Észak-Görögország hegyvidékein át egészen Kis-Ázsiáig, majd a Kaukázuson keresztül a Himalája lábáig. A vadgesztenyefa lombhullató, a szappanvirágúak (Sapindales) rendjén belül a bokrétafafélék (Hippocastanaceae) családjába tartozik, és 30 méternél is magasabbra megnő. Kérge vékony lemezekben leváló szürkésfekete színű. Levelei keresztben átellenesen állnak, a levéllemez 5-7 levélkéből „tenyeresen” összetett. Fordított tojásdad alakú, felső harmadukban kiszélesedő levélkéi 20 cm-nél is hosszabbak. Májusban virágzó virágzata kúp alakú, 20-30 cm magas, felálló buga. A sziromlevelek fehérek, tövükön sárga, majd pirosló folttal. Termése húsos tok, gömbös, felülete tüskés. A termés éretten felnyíló, a mag 2-3 cm átmérőjű, vastag héjjal és nagy szürke köldökfolttal. Széleskörű elterjedése jelzi, hogy az éghajlati tényezőkkel szemben nem különösebben igényes, azonban a nagyvárosok erősen szennyezett levegőjét és a nyári száraz meleget nem tűri, mert ilyenkor lombja akár már nyár közepén bebarnul. A talaj sótartalmára érzékeny és fényigényes.
Gyűjtése
A vadgesztenye magját ősszel, érés után lehet gyűjteni a tüskés burok nélkül. A kérge kora tavasszal gyűjthető fiatalabb ágakról. Leveleinek hatóanyag-tartalma a virágzáskor a legnagyobb, de ekkor még a levelek is növekedésben vannak. A virágzás után nyár elején szedve a kifejlett teljesen egészséges, ép levelek nagyobb hatóanyagot biztosítanak.
Hatóanyagai
A vadgesztenye magjának (Hippocastani semen) hatóanyagai két egymástól alapvetően eltérő csoportba sorolhatók: szaponinok és flavonoidok. Ezeken kívül nagy mennyiségben tartalmaz még keményítőt is. Magjának húsában található az eszcin nevű hatóanyag, mely vízzel rázva felhabzik és ez a tulajdonsága a szappanra emlékeztet. Az eszcin – a többi szaponintól eltérően, melyek irritálóak és gyulladást fokozhatnak - gyulladáscsökkentő. A hámozott mag több eszcint tartalmaz, mint az ép. Maghéjában található a legtöbb bioflavonoid. Kérgének (Hippocastani cortex) fő hatóanyaga az eszkulin; levelében és virágában (Hippocastani folium) pedig elsősorban a glikozidos formában kötött flavonoidok, mint a kvercetin, izokvercetin, kempferol valamint kumarinok, cseranyagok, aminosav származékok és szterolok találhatóak.
Gyógyhatásai
A vadgesztenye termése erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságú, mely jótékonyan hat az erek védelmére. Fokozza a vénák működését, erősíti az érrendszert, gyógyítja a trombózist, visszérgyulladást, az aranyeres vénák gyulladását. Megszünteti a vérértágulatok okozta ödémákat, visszeres lábszárfekélyt, vizenyőket és véraláfutásokat. A bioflavonoidok csökkentik az erecskék, hajszálerek kóros törékenységét (fragilitas). Az eszcin a vérplazma fokozott kiáramlását a vénák legvékonyabb ágaiból, hajszálerekből gátolja, míg a bioflavonoidok az alakos elemek, így a vörösvértestek kijutását csökkentik a vérpályából. Gyógyhatása segíti a reumatikus fájdalmakkal küzdőket és az ízületi fájdalmak ellen is jól alkalmazható. A kérgéből kinyert UV elnyelő kivonat segíti a bőr védelmét. Levele bélhurutra, belső vérzésekre, pattanásos arcbőrre hat. Virága összehúzó, erősítő, gyomor-és bélgörcsoldó, trombózist megelőző hatású.
Felhasználása
A mai modern fitoterápia és a népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazza a vadgesztenye magjának kivonataival készített krémeket, kenőcsöket, tablettákat, kapszulákat külsőleg és belsőleg visszeres, reumatikus megbetegedésekre, mivel ezek enyhítik a lábszár feszülését és duzzadását. A gyógyszerként forgalmazott készítmények jótékonyan hatnak a lábszárban kialakuló visszértágulatra legalábbis annak további terjedésre és enyhítik a panaszokat. A belsőleg adagolt készítmények a külső kezelés kezdetétől is alkalmazhatók, de általában csak a második szakaszában használják őket. A teljes magból előállított kivonatok csökkentik a vénák vékony elágazásainak (venola, venula), az ütőerek vékony elágazásainak (arteriola), a vénás és az artériás vérkeringést összekötő hajszálereknek (capillaris) a kórosan fokozott áteresztőképességét (permeabilitas) és ezáltal a vizenyő (ödéma) képződését is. Enyhül a lábszárban a feszülés, a duzzadás, a fájdalom, egyes vérellátási zavarok, csökkennek a bőrelváltozások.
A vadgesztenyefa kérgében található eszkulin, - mely egy kumarin származék- elnyeli az ártalmas ultraviola sugarakat, ezért fényvédő krémek összetevőjeként használják. Leveléből, virágából készített teája külsőleg borogatásként használható visszeres problémákra.
Ellenjavallatok, mellékhatások:
A vadgesztenye termése, levele, virága kérge a benne található szaponin tartalmú vegyületek miatt mérgező hatású az emberre (a házi-és vadállatokra nem veszélyes). Hatóanyaga gyomorbántalmak, bélrendszeri problémák, valamint lázas megbetegedések előidézője is lehet, ami különösen gyermekekre nézve veszélyes. Bármilyen házilag készült vadgesztenye készítmény belsőleges alkalmazása szigorúan tilos! Ha mégis elfogyasztja ezeket valaki, akkor a mérgezés jele lehet a depresszió, izomrángás, bénulás és a kóma. A vadgesztenyemag-kivonatnak is vannak enyhébb mellékhatásai: emésztési problémák, gyomorpanaszok, szédülés, fejfájás, lázas megbetegedés, viszketés, illetve bőrre alkalmazva allergiás reakciók. A gesztenye kivonat kölcsönhatásba léphet a következő gyógyszerfajtákkal: vérhígítók, inzulin vagy szájon át szedhető cukorbetegség elleni gyógyszerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők.
Források:
Gyógy-és aromanövények / Dr. Bernáth Jenő. – 3. átdolgozott és bővített kiadás. – Budapest: Mezőgazda Kiadó, 2000.
Gyógyító növények / Rápóti Jenő, Romváry Vilmos. – 6. változatlan kiadás. – Budapest: Medicina Könyvkiadó, 1980.
Internetes források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_vadgesztenye
https://greendex.hu/vadgesztenye-ev-gyogynovenye/
https://www.gyszt.hu/hu/aktualitasok/vedd-az-ereidet-gyujtsd-a-vadgesztenyet
https://www.gyorgytea.hu/gyogynovenyek-vilaga/ev-gyogynovenye-2023-a-vadgesztenye/
https://naturland.hu/uncategorized-hu/a-vadgesztenye-8-jotetemenye/
https://www.avogel.ch/en/plant-encyclopaedia/aesculus_hippocastanum2.php
