2026-09-14 15:04
Szeptemberben Faludy György magyar költő, író, műfordítóra emlékezünk halálának 20. évfordulóján.
„Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt,
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.”
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Pesten, zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő vegyész, édesanyja Biringer Katalin volt. A budapesti fasori Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett, ezt követően Pesten, Bécsben, Berlinben és Grazban folytatott egyetemi tanulmányokat. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Független Szemlében és a Magyar Hírlapban. 1937-ben jelentek meg nagy port felverő Villon-átköltései, melyek máig népszerűek. A kötetet övező felháborodás oka az volt, hogy egyesek vitatták, joga van-e Faludynak a saját érzéseit, hangulatait megjelentetni Villon neve alatt. Mások úgy vélték, Villon szelleméhez méltó a mű szabadossága. Mindenesetre, ahogy az lenni szokott, a „botrány” csak fokozta az érdeklődést a művek iránt.
Az egyre fojtogatóbbá váló hazai politikai légkör elől Faludy és első felesége, Ács Vali 1938-ban Franciaországba, majd a német megszállás után Marokkóba emigráltak. Innen 1941-ben az Amerikai Egyesült Államokba távozott, a Szabad Magyar Mozgalom titkára és lapszerkesztője lett, majd három évig (1942-1945 között) szolgált az amerikai hadseregben. A háború után hazatért és 1946-tól a Népszava irodalmi szerkesztője lett. 1947-ben még megjelent Őszi harmat után című verseskötete, de a kommunista diktatúra kiépülését követően koholt vádak alapján letartóztatták. Az Andrássy út 60. (az ÁVH központja) és a kistarcsai internálótábor után három évet a recski kényszermunkatáborban töltött embertelen körülmények között. Itt alkotta meg azokat a (íróeszköz híján fejben, aztán memorizálva megőrzött) verseit, melyek végül 1983-ban Börtönversek címen Münchenben jelentek meg. 1953-ban, Sztálin halála és Nagy Imre kormányra kerülése után a recski tábort megszüntették, a rabokat szabadon engedték, Faludy ezt követően fordításokból élt. Az 1956-os forradalom napjaiban részt vett az Írószövetség és a Népszava munkájában. A szovjet bevonulás után újra emigrált, immár második feleségével, Szegő Zsuzsával és kisfiával, Andrással. Bécs, Párizs és London követték egymást, utóbbi helyen 1957-től az emigráns Irodalmi Újság szerkesztője volt, és itt írta meg 1961-62-ben a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi művét, mely először angol nyelven jelent meg, My Happy Days in Hell címen.
Felesége halála után, 1963-1967 között Firenzében és Máltán élt. Utóbbi helyen ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai Eric Johnsonnal, aki 36 éven át volt az élettársa. 1967-ben Kanadába, Torontóba költözött, kanadai és amerikai egyetemeken tartott előadásokat, munkatársa volt többek között az Ötágú Síp és a Magyarok Világlapja című újságoknak. 1980-ban New York-ban jelentek meg összegyűjtött versei. Mindeközben itthon betiltott költő volt, a könyvtárak polcairól és katalógusaiból is eltüntették műveit. 1988-ban újra hazatért és bekapcsolódott a hazai szellemi-irodalmi életbe. 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt. 2002-ben sokak megdöbbenésére feleségül vette a nála 65 évvel fiatalabb Kovács Fanny költőnőt, akivel élete végéig együtt élt. 2006-ban halt meg Budapesten, a Fiumei úti temetőben nyugszik. Halála után egy hónappal közteret neveztek el róla Torontóban, egykori lakhelye közelében.
A több nyelven beszélő, számos országban élő, egész életében szabad szellemű Faludy igazi világpolgár volt, aki így is átélte-szenvedte a XX. századi magyar történelem legnagyobb viharait. Közéleti és magánéleti témájú, vándorlásait kiválóan dokumentáló-érzékeltető versei, önéletrajzi írásai, műfordításai mellett talán Villon átköltései a legnépszerűbbek és legnagyobb hatásúak. A legalább negyven (legális és szamizdat) kiadást megért kötet fiatal generációk egész sorára és művészekre gyakorolt komoly hatást.
Források:
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994
Kortárs magyar írók kislexikona / főszerk. Fazakas István. – Budapest : Magvető, 1989
https://hu.wikipedia.org/wiki/Faludy_Gy%C3%B6rgy
https://dia.hu/dia-szerzok/faludy-gyorgy/eletrajz
https://kultura.hu/faludy-gyorgy-11-1-allomasa-egy-elet-versekben/