2026-06-02 09:39

Könyvtárunk idén nyáron három gyógynövényt mutat be. Ismertetjük a növények tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.

Aranyvesszőfű (Solidago spp.)

Az ókortól kezdve ismert aranyvesszőfű egyik régi elnevezése - a forrasztófű - a gyógynövény sebforrasztó hatására utal, mely latin elnevezésében is megjelenik: Solidago  - a latin solidare, vagyis egyesíteni, összeforrasztani, megerősíteni igéből származik. Úgy tartották, hogy a vágott, szúrt sebeket összehúzza, begyógyítja. Régies vagy egyéb nevei: istápfű, aranyos ruta, erősrojt, aranyosvessző, aranyos istápfű, jágerkender, erdei aranyvessző a növény megjelenésére, illetve gyógyító, betegeket „istápoló” hatására utalnak.

 

A növény 

Hazánkban háromféle aranyvesszőfű faj elterjedt a Solidago nemzetségből: Solidago virga-aurea L. (közönséges aranyvessző); Solidago gigantea Ait. (magas aranyvessző); Solidago canadensis (kanadai aranyvessző). A közönséges aranyvessző tekinthető a hivatalos gyógyászat növényének és eredetét tekintve őshonos, eurázsiai faj, mely a Dunántúlon és az ország keleti területein fordul elő. A másik – Észak-Amerikából betelepített, majd később elvadult – két faj közül a magas aranyvessző az elterjedtebb, a kanadai aranyvesszővel együtt erősebb hatóanyagtartalommal rendelkezik, mint a közönséges aranyvesszőfű. Mindhárom aranyvessző faj a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, évelő gyöktörzsük van, tőlevelei tojásdad alakúak, szárleveleik szórt állásúak, lándzsásak és fajuktól függően különböző mértékben fűrészesek és szőrözöttek lehetnek. Sárga virágzatuk a közönséges esetében karcsú, rendezett, a másik két fajnál ívesen lehajló fürtöt alkot. Száruk magassága és felülete fajtánként eltérő: az őshonos S. virga-aurea 20-100 cm magas szára ritkásan szőrös; az 50-200 cm-re növő amerikai fajok közül a S. gigantea szára alsó részén kopasz, az S. canadensis sűrűn pelyhes. Eltérő környezeti igényeiknek megfelelően a közönséges aranyvesszőfüvet inkább erdők nyíltabb részein, gyepeken, savanyú talajokon találhatjuk, mert tápanyagigénye és vízigénye átlagos. A másik két aranyvesszőfű vízigénye nagy, ezért liget- és láperdőkben, nedves termőhelyeken találkozhatunk velük.

Gyűjtése

Az aranyvesszőfű herbáját, vékony, virágzó, leveles hajtásvégeit a virágzás kezdetekor (akár már júliusban!) el lehet kezdeni gyűjteni, ügyelve arra, hogy virágai inkább félig nyílt állapotban legyenek. A leszedés után virágai tovább nyílnak és ha nem „időben” kerülnek szárításra, akkor virágzatuk bolyhossá is válhat, elveszítve így gyógyító hatását. 

Hatóanyagai

Az aranyvesszőfűben az alábbi hatóanyagok találhatóak:

  • flavonoidok (rutin, kvercetin): antioxidáns, gyulladáscsökkentő és érvédő hatásúak

  • szaponinok: vízhajtó, immunstimuláló, nyálkahártyavédő hatásúak;

  • fenolos savak (klorogénsav, kávésav): gyulladáscsökkentő, antimikrobiális hatásúak;

  • illóolajok: enyhe fertőtlenítő hatásúak;

  • cseranyagok: összehúzó, nyálkahártya-regeneráló hatásúak;

  • kovasav: vízháztartás-szabályozó, sejtfalerősítő hatású.

  • inulin

  • poliszacharidok (kanadai és közönséges)

Gyógyhatása

Az aranyvesszőfű fő gyógyhatásai: vízhajtó, gyulladáscsökkentő, gyulladásgátló, görcsoldó, nyálkahártyavédő és nyálkahártya regeneráló. Természetes vizelethajtó hatása van: a szaponinok és flavonoidok együttes jelenlétének köszönhetően és úgy hajtja ki a szervezetből a vizeletet, hogy az ásványi anyagokat nem üríti ki. A növény nemcsak a vizelet kiválasztását fokozza, hanem a baktériumok megtapadását is gátolja a húgyutak nyálkahártyáján, így segíthet megelőzni a kiújuló fertőzéseket is. 

Felhasználása

Teája epe-, vese-, húgyhólyag- és májbántalmakra alkalmazható; bélgyulladás esetén fogyasztva segít gyulladásgátlásban, görcsoldásban. A húgyutak egészségének fenntartásában is nagy szerepe van. Visszatérő felfázásnál, húgyúti fertőzéseknél, húgyhólyaggyulladásnál eredményesen enyhíti a tüneteket. Vízhajtó hatásának köszönhetően vesemedence-gyulladás esetén, vagy vesehomok elhajtására, vizelethajtásra, fehérjevizelés ellen is alkalmas. Kisebb epekő, epehomok eltávolítása is lehetséges teájával. Ugyanennek a hatásának köszönhetően reuma és köszvény ellenes hatású és használható a reuma (rheumatoid arthritis) kiegészítő kezelésére.  Gyulladásellenes hatása révén bélgyulladás esetén is fogyasztható. Enyhíti a kialakult ödémát pl. lábdagadásnál. Szintén enyhíti a prosztatagyulladás tüneteit. Külsőleg bőrgyulladások, pattanásos bőr lemosásához ajánlható használata sebgyógyító hatása miatt. Garat- és szájöbltőként is hatásos a gyulladásos tünetek megszüntetésére.

Az aranyvesszőfű alkalmazható tea, tinktúra, csepp, kapszula vagy lemosó formájában.

Tea elkészítése: 1-2 teáskanál (1,5-3 g) szárított növényt 2,5 dl forrásban lévő vízzel leönteni, majd lefedve 10-15 percig beáztatni és leszűrni. Naponta 2-3 csészével, kortyonként elfogyasztani a főétkezések között. Mivel fokozott a vizeletkiválasztás, ezért mindig gondoskodni kell megfelelő folyadékbevitelről (legalább napi 2 liter)!

Külsőleg: sebek, bőrgyulladások, ekcéma, pattanások esetén lemosóként, illetve ödémás lábak ápolására lábfürdőként alkalmazható.

Ellenjavallatok, mellékhatások

Fontos tudni, hogy az aranyvesszőt nem szabad alkalmazni akut húgyúti fertőzések esetén antibiotikum-kúra helyett! Kiegészítő kezelésre viszont alkalmas lehet, és segíthet megelőzni a kiújulást. 

A fokozott vizeletürítés enyhe kiszáradás érzetet okozhat – főleg alacsony folyadékbevitel esetén!

Az aranyvessző fokozhatja más vízhajtók vagy vérnyomáscsökkentők hatását, ezért ezek együttes alkalmazása esetén körültekintés szükséges.

Fokozott vízhajtó hatásának következtében ronthatja a súlyos szív- vagy veseelégtelenség állapotát! 

Fogyasztása nem ajánlott terhesség vagy szoptatás alatt! 

Gyermekeknél 12 éves kor alatt csak orvosi javaslatra alkalmazható!

 

Források:

Gyógyhatású növények: 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése / Rácz János. – Budapest : Tinta Könyvkiadó, 2014.

Gyógy-és aromanövények / Bernáth Jenő. – 3. átdolgozott és bővített kiadás. – Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2000.

Internetes források:

https://herbanyus.hu/gyogynoveny/aranyvesszo-solidago-spp/

https://termeszet-pedagogia.hu/a-honap-gyogynovenye-az-aranyvesszo/

https://zoldszeresz.hu/aranyvesszo/?srsltid=AfmBOop4etbFXoWDyvDtsUGhYqhn6bbrv_QlykqRfjwjtJSfqx0QTIWK

https://www.gyorgytea.hu/gyogynovenyek/aranyvesszofu-solidago-gigantea/

https://www.gyszt.hu/hu/aktualitasok/858130

https://tudatosvasarlo.hu/gyogynoveny/aranyvesszo/

https://egeszsegvonal.gov.hu/gyogyszerek-a-z/a-a/aranyvesszo.html

Képek forrásai:

https://termeszet-pedagogia.hu/a-honap-gyogynovenye-az-aranyvesszo/

https://www.healthygreensavvy.com/wild-tea/

 

Diófalevél (Juglandis folium)

Már az ókori görögök és rómaiak is felhasználták a diófa levelét gyógyító célokra, később a középkori kolostori gyógyászatban is alkalmazták. A hazai népi gyógyászatban mélyen gyökerezik a gyógyító erejéről való tudás. 

 

A növény

A diófa (Juglans regia L.) több ezer éves múltra visszatekintő fafaj, amelynek őshazája a mai Irán és Kína közötti térségre, valamint a Balkánra tehető. A nagy termetű, világosszürke kérgű fa terebélyes, ugyanakkor viszonylag ritka lombkoronát nevel. Nyeles levelei 5–9 rövid nyelű, ép szélű levélkéből állnak, páratlanul szárnyasan összetett formában. A levélkék hosszúkás-tojásdad alakúak, jellegzetes, erős illatukat pedig a gyantát kiválasztó mirigyek adják. Virágai egyivarúak: a porzós virágok tömött, lecsüngő barkákban, míg a termős virágok 2–5 tagú fejecskékben helyezkednek el. Termése a gömbölyded vagy kissé megnyúlt alakú csonthéjas dió.

Gyűjtése

A diófa egészséges, sértetlen, zöld leveleit  már május végétől lehet gyűjteni megkezdve egészen augusztusig, amíg rozsdafoltossá nem válik. A levelek sértetlensége nagyon fontos, ugyanis a sérülések helyén a levél gyorsan barnulni kezd, így értékes hatóanyagait veszíti el. A levelet csak a fáról szabad szedni, száráról lefosztva. Szárítása árnyékos, száraz, ám nem túl meleg helyen, szellősen szétterítve történjen. A szárítás után összemorzsolva, páramentesen tárolható. 

Hatóanyagai

A diófalevél tartalmaz: keserűanyagokat (juglon, hidrojuglon); cserzőanyagokat (ellagsav, galluszsav), kávésavat, flavonidokat (kvercetint), neoklorogénsavat, C-vitamint, ásványi anyagokat és illóolajat. A juglonszármazékoknak köszönheti gyulladáscsökkentő, baktériumölő és színező hatását. A cseranyagok (tanninok) adják a diófalevél jellegzetes összehúzó, vérzéscsillapító és szintén gyulladáscsökkentő tulajdonságait. 

Gyógyhatásai

A diófa levele gyulladáscsökkentő, antibakteriális, lázcsillapító, méregtelenítő és gombaellenes, valamint szövetösszehúzó, szárító, és enyhe fertőtlenítő hatású. 

Felhasználása

A diófalevélből készült tea kiemelkedően hatékony a különféle gyulladásos panaszok enyhítésében, ezért belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazható tea, főzet, borogatás vagy akár fürdő formájában. A benne található cseranyagok és flavonoidok egymást erősítő hatása csökkenti a bőrirritációt, a duzzanatot és a fájdalmat. A juglon antimikrobiális tulajdonságának köszönhetően gyorsabbá válik a sebgyógyulás, mérséklődik a gyulladás, valamint csökken a fertőzések kialakulásának kockázata. Teája belsőleg segít:

  • az emésztési problémák kezelésében, mint pl. gyomor- és bélhurutban, gyomorfájdalmakban

  • hasmenés esetén

  • nyirokrendszeri betegségekben

  • általános gyengeségen, gyomorerősítőként és a máj támogatásában

Forrázata és főzete külsőleg segít az alábbiak esetén:

  • a különböző gyulladások helyi kezelését borogatások, gargalizáló vagy öblögető folyadékok, illetve ülőfürdő formájában az alábbiakban

  • szájüregi problémák, például ínygyulladás, foglazulás

  • torokgyulladás

  • szemgyulladás 

  • aranyeres panaszok

  • bőrgyulladások, kelések és ekcéma esetén

  • fekélyes láb 

  • sebek 

  • gombás eredetű bőrbetegségek 

  • nőgyógyászati problémákra (fehérfolyás, méhgyulladás, ciszta) 

  • korpásodás és hajhullás

Diófalevél tea és főzet készítése

Teaként, belsőleges fogyasztásra: egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet főzzünk 2,5 dl vízben 2-3 percig majd szűrjük le nem fém szűrőben.

Gyulladáscsökkentésre, gyomorhurutra, nyirokrendszeri betegségekre naponta 2-3 csésze elfogyasztása javasolt. A legjobb éhgyomorra fogyasztani, de erős irritáló hatása miatt lehet étkezések között is meginni.

Méregtelenítésre, salaktalanításra, vértisztításra kúraszerűen naponta egyszer, de legfeljebb 6 hétig fogyasztható, utána 4 hét szünetet kell tartani. 

Egészségmegőrzés érdekében heti 2-3 csészével történő fogyasztásánál szünetet sem kell tartani.

Külsőleg, borogatásnál sűrű főzetet kell készíteni oly módon, hogy egy evőkanál diófalevél teát 3 dl vízben elkezdeni főzni és addig forralni, még a főzet 2 dl lesz.

Ülőfürdő készítéséhez 1 kád vízhez 100 gramm diófalevél forrázatát öntsük és kb. 15-20 percig üljünk benne.

Ellenjavallatok, mellékhatások: 

Mivel a diófalevélben erős hatóanyagkombináció található, ezért terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott a tea fogyasztása. 

Kiszáradt, legyengült állapotban tovább ront a kialakult állapoton.
Erős szárító, a szervezet vízháztartására élénken ható, azt befolyásoló hatásai miatt csak kúraszerű alkalmazása javasolt! 

A diófalevél befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek, például véralvadásgátlók vagy vércukorszint-csökkentők hatását. 

A magas cseranyagtartalom irritálhatja a fekélyes nyálkahártyát, ezért ilyen esetekben ellenjavallt.

Források: 

Gyógy- és aromanövények / Bernáth Jenő (szerk.). – 3. átdolgozott és bővített kiadás. – Budapest : Mezőgazdasági Kiadó, 2000.

Gyógyhatású növények: 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése / Rácz János. – Budapest : Tinta Könyvkiadó, 2014.

Kertészeti hungarikumok / Nyéki József, Papp János (szerk.) – Budapest : MTA Társadalomkutató Központ, 2003 

Internetes források:

https://www.elestar.hu/a-diofalevel-gyogyhatasa-hogyan-hasznalhatjuk-fel-a-nepi-gyogyaszatban/

https://www.gyogynovenylap.com/mire-jo-a-dio/

https://www.gyorgytea.hu/gyogynovenyek-vilaga/mire-jo-a-diolevel-tea/

https://drimmun.com/dio-diolevel-gyogyhatasa-dr-immuncom

Képek forrásai:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/30385/kozonseges-dio-juglans-regia

https://zoldszeresz.hu/wp-content/uploads/2018/11/Di%C3%B3fa.jpg

https://hillvitalusa.com/discover-the-health-benefits-of-walnut-leaf-tea/

https://hobbikert.hu/magazin/a-diofalevel-rejtett-kincsei-lehetseges-gyogyhatasok-es-hazi-receptek-a-kremtol-a-teaig.html

 

 

Mezei kakukkfű (Thymus serpillum L.)

A mezei kakukkfű gyakrabban használt magyar nevei: keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű. Régies elnevezései: balzsamfű, démutka, kakucskafű, mézfű, timián, tömjénfű, vadcsombor. Tudományos latin nevét – thymus – a görög thymos-ból származtatják, mely bátorságot, erőt jelent. Aromás illatú kámforos ízű hajtásai egyaránt értékesek gyógy- és fűszernövénynek, jótékony hatásai pedig már az ókortól ismertek.

A növény

A Földközi-tenger vidékéről származó növény az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozik. Száraz füves helyeken él, napfényigényes, kúszó félcserje. A mezei kakukkfű általánosan elterjedt gyűjtőfaj és nemzetségének 350 fajtája ismert. Megtalálható Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A Thymus serpillum L. gyűjtőnév alatt minden hazai vadontermő kisfaj és hibrid értendő. Hazánkban vadon honos kisfajok: hegyi kakukkfű, korai kakukkfű, homoki kakukkfű. A kakukkfűfajok gyakori kereszteződése miatt a növény számos változatban fordul elő, amelyek hatóanyag-összetétele és beltartalmi értékei eltérőek lehetnek. A mezei kakukkfű gyökere sokfejű, fásodó és rhizómás. Szára földre terülő, alul fásodó. Levelei keresztben átellenesen állnak, változó alakúak. Virágzata a hajtások végén álló álörvökből összetett füzérvirágzat, bíborszínű. Termése maradó csészében négy apró makkocska. Fényigényes és szárazságtűrő.

Gyűjtése

Leveles hajtásait (Serpylli herba) a virágzás elején, májustól júliusig szár nélkül lehet gyűjteni. Ha a hajtásai a fás részek fölött vannak levágva, akkor egy évben többször is szedhető. Gyűjtésénél óvatosan kell vele bánni, mert a gyökere könnyen kifordul. 5 kg friss mezei kakukkfűből, vagy 3-4 kg friss kerti kakukkfűből kapunk 1 kg szárazat.

Hatóanyagai

Erőteljes gyógyhatása illóolajának és polifenolos vegyületeinek köszönhető. Ezek együttesen fejtik ki antimikrobiális, köptető, görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatásukat.

Legfontosabb vegyületei: 

illóolajok: timol - erős antibakteriális, gombaellenes és fertőtlenítő; karvakrol - antimikrobiális és gyulladáscsökkentő; cineol, borneol - köptető, légzéskönnyítő; flavonoidok (apigenin, luteolin) – antioxidáns, görcsoldó; polifenolok – gyulladáscsökkentő, sejtvédő; keserűanyagok, cserzőanyagok – emésztést segítő, összehúzó hatás.

A timol és a karvakrol különösen hatékonyak a légúti és emésztőrendszeri fertőzések kórokozóival szemben, és nemcsak tüneti, hanem oki kezelésre is alkalmasak.

Gyógyhatásai

Gyógyteája nagyon jó fertőtlenítő hatású, mely megvéd a betegségektől, erősíti az immunrendszert és meghosszabbítja a sejtek életét. Javítja a vérkeringést, vérbőséget okozó hatása által vérszegénység esetén is kiváló. Kezelhető vele köhögés, hörgő- és szájüregi gyulladások. Orrdugulásra inhalálni kell vele, nyálkaoldó hatása is van. Megszünteti a nőgyógyászati vérzési rendellenességeket és görcsöket. Javítja az étvágyat, segíti az emésztést, szünteti a puffadást. Külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító hatású. 

Felhasználása

A kakukkfüvet elsősorban légúti, emésztőszervi és fertőzéses eredetű panaszokhoz használják, de külsőleg is alkalmazzák fertőtlenítésre és gyulladáscsökkentésre.

A kakukkfű leggyakoribb felhasználási területei az alábbiak:

  • felső légúti fertőzések: megfázás, torokfájdalom, gégegyulladás;

  • hurutos köhögés, hörghurut, nehezen felszakadó váladék;

  • asztmatikus jellegű köhögés, görcsös légcsőhurut;

  • emésztési panaszok: puffadás, gyomorgörcs, étvágytalanság;

  • száj- és toroköblítés: afta, fogínygyulladás, torokkaparás;

  • külsőleg: sebek, pattanások, bőrfertőzések lemosása;

  • immunrendszer támogatása: meghűléses időszakban teában vagy inhalálva.

A kakukkfű hatásai gyorsan jelentkeznek, különösen hurutos köhögés vagy emésztési zavarok esetén.  

Kakukkfű tea: 1-2 teáskanál (1,5-3 g) szárított kakukkfüvet 2,5 dl forrásban lévő vízbe áztatni lefedve 10-15 percig, majd leszűrni. Naponta 2-3 csészével fogyasztható; hurutos köhögés, megfázás vagy emésztési panaszok esetén kiváló. Gyermekeknek is adható, de az adag csökkentett legyen (pl. 1 teáskanál/liter víz).

Alkalmas napi szintű használatra, de kúraszerű alkalmazás (2-4 hét) után ajánlott szünetet tartani.

Öblögető, lemosó: 1 evőkanál kakukkfűből és 2 dl vízből készült főzet száj- és toroköblítéshez vagy bőr lemosásához, külsőleg sebek, pattanások, ínygyulladás esetén.

Szirup, kivonat: légúti panaszok esetén gyakran macskagyökérrel vagy izlandi zuzmóval kombinált formában kapható. Adagolás a gyártói ajánlás szerint.

Illóolaj: inhalálás – hurutos köhögés, orrdugulás esetén (2-3 csepp forró vízbe). Masszázsolaj – mellkasra dörzsölve váladékoldó, melegítő hatású. Fürdővízbe téve – izomlazító, keringésjavító hatású. 

Fontos! A tömény illóolaj belsőleg nem alkalmazható, és érzékeny bőrön irritációt okozhat, ezért mindig hígítani kell!

Ellenjavallatok, mellékhatások

Vannak azonban a kakukkfűnek olyan hatásai is, melyek allergiás reakciókat válthatnak ki bizonyos esetekben, illetve módosíthatják egyes gyógyszerek hatásfokát.  

A kakukkfű használatának ellenjavallatai az alábbiak:

  • terhesség alatt: nagy dózisban, illóolajként nem javasolt;

  • szoptatás alatt: tea formájában biztonságos, az illóolaj kerülendő;

  • epilepszia, görcshajlam esetén az illóolaj belélegzése tilos;

  • 3 év alatti gyermekeknél: belélegzésre nem használható.

A kakukkfű mellékhatásai

A kakukkfű általában jól tolerálható, de illóolaj-tartalma miatt enyhe mellékhatások előfordulhatnak, főként nagy dózis vagy érzékenység esetén.

A kakukkfű mellékhatásai az alábbiak lehetnek:

  • gyomorirritáció, hányinger (nagy mennyiségű tea fogyasztása esetén);

  • allergiás reakciók (bőrviszketés, bőrkiütések);

  • bőr- és nyálkahártya-irritáció (tömény illóolaj használata esetén);

  • gyermekeknél, különösen 3 év alatt, az illóolaj belégzése tilos, mivel légúti görcsöt válthat ki.

Amennyiben a kakukkfű alkalmazásakor nem várt vagy erősödő mellékhatásokat észlelhetők, mielőbb orvoshoz kell fordulni!

A kakukkfű és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai

A kakukkfű kölcsönhatásba léphet egyéb gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel. Ez eredményezheti a szerek hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.

A kakukkfű enyhén befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását, különösen, ha illóolajként, nagyobb dózisban alkalmazzák.

A kakukkfű legfontosabb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek:

  • véralvadásra ható gyógyszerek: flavonoid- és polifenoltartalma miatt elméletileg befolyásolhatja a véralvadást;

  • májban lebomló gyógyszerek: az illóolaj-komponensek gátolhatják vagy serkenthetik bizonyos májenzimek működését;

  • gyulladáscsökkentők, köptetők: a hatás fokozódhat;

  • hormonális készítmények: nem ismert jelentős kölcsönhatás, de hosszú távú alkalmazásnál óvatosság javasolt.

Más gyógyszer, étrendkiegészítő, vitaminkészítmény vagy gyógynövényalapú termékek szedésénél mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost illetve gyógyszerészt, hogy így elkerülhető legyen, hogy a készítmények egymás hatását kedvezőtlenül befolyásolják.

 

Források: 

Gyógynövényeink / Giovannini Rudolf, Szathmáry Géza. – 2.kiad. – Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1961.

Gyógyhatású növények / Rácz János. – Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2014.

Gyógyító növények / Rápóti Jenő, Romváry Vilmos. – 6. kiad. – Budapest: Medicina Könyvkiadó, 1980.

Vadon termő termesztett gyógynövények / Dr. Bernáth Jenő (szerk.) – Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1994.

Internetes források:

https://www.gyorgytea.hu/termekek/egyedi-teak/mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum/

https://tudatosvasarlo.hu/gyogynoveny/kakukkfu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Keskenylevel%C5%B1_kakukkf%C5%B1

Képek forrásai:

https://femina.hu/egeszseg/kakukkfu-tea-hatas/

https://magyarkonyhaonline.hu/fuszerek/kakukkfu-az-elet-ize

https://citygreen.hu/a-mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum-gondozasa/

Publikálva: 1 napja , fríssítve: 1 napja