2026-03-12 10:32
Gyógynövénytárunkban idén tavasszal az erdei fenyőt, a fehér akácot és a fűzfát mutatjuk be. Ismertetjük a növények tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.
Erdei fenyő (Pinus Syllvestris L.)
Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban őshonos erdei fenyő nemcsak sokoldalú felhasználású fa alapanyag, hanem gyógyító hatással rendelkező csodálatos örökzöld is. Tűleveleinek, friss hajtásvégeinek és kérgének gyógyerejét már régóta ismerik és alkalmazzák a népi gyógyászatban.
A növény
A tűlevelű fa a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozik. Koronája ritka, ernyőszerű. Törzse lehet hengeres, bütykös és csavart, mely kedvező körülmények között 10-30 méter magasra is megnő. Törzsén a héjkérge mélyen repedezett vastag, a talajhoz közel szürkésbarna, a magasabb részeken vékonyabb, vöröses, téglapiros. Rügyei tojásdad alakúak, 6-12 mm hosszúak, barnás hártyalevelek borítják, felületük nem gyantás. A kifejlődött levelek kettesével helyezkednek el a rövid hajtásokon (kéttűs fenyő), hosszuk 4-7 cm. Tobozai szintén tojásdadok, 2,5-7 cm hosszúak, a fás pikkelyek csúcsa rombusz alakban megvastagodott. Nőivarú virágai bíborvörös tobozok. Április végén, május elején virágzik. Az erdei fenyő hazánkban őshonos növény, a Bakonyban (Fenyőfő) védett állománya is van. Kedveli a homokos talajokat, ezért az Alföldön is sokfelé ültetik.
Gyűjtése
Az erdei fenyő tűleveleit, kérgét, illetve gyantáját egész évben lehet gyűjteni. Zsenge, 3-7 cm hosszú, - már nem alvó - rügyei és hajtásvégei április elejétől május végéig szedhetőek. A hosszabb hajtásvégekből illóolajat lehet előállítani, míg a rövidebb, kisebbekből gyógyhatású készítményeket. Nem szükséges a begyűjtött fenyőrügyeket megmosni, mert vizesen megerjedhet, de ügyelni kell arra, hogy pók, bogár ne legyen rajta. Az erdei fenyő balzsamának kinyeréséhez a törzs héjkérgét gyűjtőcsatorna-szerűen bevágják, amelybe a még cseppfolyós gyanta lassan belecsorog- Fontos, hogy a gyűjtés tiszta helyen, közutaktól és más szennyező forrásoktól távolabb történjen.
Hatóanyagai
Gyantát, cserzőanyagokat, ásványianyagokat, karotinoidokat, illóolajokat tartalmaz. Tűlevelében hatszor több C-vitamin van, mint a citromban vagy a narancsban, ezen kívül találhatóak benne B2-, K-vitaminok is.
Gyógyhatásai
A fenyőrügyből készült fenyőszirup, illetve fenyőméz köhögéscsillapító, hurutoldó, légúttisztító, köptető-nyákoldó, általános erősítőszer, mely támogatja az immunrendszert.
Az erdeifenyőolaj, melyet szintén fenyőrügyből nyernek ki, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel: Pini silvestris aetheroluem néven.
Fokozottan baktérium- és vírusellenes, néhány gombafaj ellen antimikrobás hatású. Javítja a helyi keringést, vérbőséget fokoz, gyulladáscsökkentő, légúttisztító, fájdalomcsillapító, izomgörcsoldó hatása van.
A fenyőkátrány (Pix Liquida) antiszeptikus hatású, melyet az erdei fenyő fájának száraz lepárlásával (pirolízis) állítanak elő és 5-20%-os szeszes oldatban vagy kenőcsökhöz, gyógyszappanokhoz adagolva használják.
Felhasználása
A fiatal fenyőrügyekből szirupot, fenyőmézet, illóolajat lehet készíteni. A fenyő tűleveleiből főzéssel tea készíthető, forrázata inhaláláshoz használható, illetve fürdővízbe, gyógyfürdőnek.
Illóolaja külsőleg különböző készítmények formájában alkalmazható: orr- és légzéskönnyítő mellkasi kenőcsök, inhaláló szerek, izom- és idegfájdalmakra masszázs- és fürdőolajok, fürdőkészítmények, bedörzsölőszerek és kenőcsök készülnek belőle. Az illóolaj segít felszabadítani a letapadt nyálkát, és kitisztítja a melléküregeket; csillapítja a fájdalmat, és helyi vérbőséget okoz - ezzel lazítja az izmok és ízületek merevségét, görcsét.
A betegségek, melyekre eredményesen alkalmazható az erdei fenyő illóolaja a következők:
Légzőszervek - légutak, torok: akut hörghurut, krónikus hörghurut, homlok- és arcüreggyulladás, felső légúti hurutok, gyulladások, megfázás, nátha, torokgyulladás.
Mozgásszervek – izmok és ízületek: reuma, reumatikus izom – és ízületi fájdalmak, neuralgiák, izomfájdalmak, köszvény isiász.
Az erdei fenyő illóolajának mellékhatásai is lehetnek. Irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyákat. Ezért hígítatlanul, illetve kiterjedt bőrsérülés esetén ne használjuk! A fürdőt ne alkalmazzuk szívelégtelenség és magas vérnyomás esetén! Fokozhatja a hörgők görcsét. Belsőlegesen alkalmazva nagyobb dózisok mérgezést okozhatnak!
A fenyőkátrány (Pix Liquida) főleg fenolszármazékokat tartalmaz; ekcémák, pikkelysömör (psoriasis), a faggyúmirigyek fokozott működésének következtében jelentkező "bőrzsírosodás" (seborrhoea) kezelésére alkalmazzák.
Fenyőrügy szirup készítése
Felhasználható fenyőfajták: erdei fenyő, ezüstfenyő, jegenyefenyő, lucfenyő és vörösfenyő.
Egy steril tiszta befőttesüveg aljára szórjunk cukrot, majd tegyünk rá egy réteg fenyőrügyet és alaposan nyomkodjuk le. Ismételjük ezt a váltakozó rétegezést egészen üveg tetejéig. Ha végeztünk, ügyeljünk rá, hogy ne érje közvetlen napfény és maradjon szobahőmérsékleten. Pár nap múlva a fenyőrügyek elkezdenek összeesni, és elveszítik élénk színüket. Ekkor tegyünk hozzá még több fenyőrügyet és alaposan keverjük el az üveg tartalmával. Amikor azt látjuk, hogy a fenyőrügyek összeestek és kifakultak, az üveg tartalma pedig besziruposodott, szűrjük le, és töltsük üvegekbe az orvosságot. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem olvad a cukor 2-3 nap múltán sem, adjunk hozzá néhány kanálnyi vizet. Hűvös helyen sokáig eláll, hűtőben pedig akár egy évig is fogyasztható marad. Megfázás, köhögés esetén együnk belőle egy teáskanálnyit étkezéseink előtt. A szirupot beletehetjük teába is, ilyenkor azonban mindenképp ügyeljünk arra, hogy a tea ne legyen túl forró, mert akkor a szirup vitamintartalma károsodni fog.
Fenyőrügy szörp készítése
Hozzávalók:
- friss fenyőrügyhajtás
- 0,5 kg cukor
- 1 fél citrom leve
- víz
Az összedarabolt erdei fenyő hajtásokat tegyük egy fazékba és öntsünk rá annyi vizet, hogy pont ellepje. Lassú tűzön főzzük 20 percig majd szűrjük le. Ezután tegyük vissza az edényt a tűzhelyre, adjuk hozzá a cukrot, citromlevet és forraljuk fel. Forrás után közepes lángon további 30 percet főzzük. Ha elkészült, töltsük steril üvegekbe és tegyük száraz dunsztba.
Az erdei fenyő illóolaj használata:
- Gőzinhaláció – pár csepp illóolajat cseppentsünk forró vízbe és lélegezzük be!
- Párologtatás – pár csepp illóolajat cseppentsünk az aromalámpába!
- Fürdő – 0,025 g illóolajat adagoljunk 1 l vízhez, vagy használjunk kész fürdőadalékokat!
- Bedörzsölés – fájdalomcsillapításra néhány csepp illóolajat cseppentsünk bázisolajba vagy krémalapba, vagy használjunk kész kenőcsöt, krémet!
Források:
Vadon termő és termesztett gyógynövények / szerk. Bernáth Jenő – Budapest : Mezőgazda Kiadó, 1993.
Gyógynövények kincsestára : azonosításuk, valamint gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásuk / ford. Kocsis Márta. – Pécs : Alexandra, 2014.
Internetes források:
https://www.gyszt.hu/hu/gyogynovenyes-percek/a-fenyo-mint-gyogynoveny
https://harmoniaban.hu/a-csodas-fenyorugy/
https://anapfenyillata.hu/2022/05/05/fenyorugyes-mez-es-fenyorugyes-palinka/
https://tudatosvasarlo.hu/gyogynoveny/erdei-fenyo/
https://zoldszeresz.hu/erdei-fenyo/?srsltid=AfmBOor04Q-p-VP7skVSn1-m1aKHJP8A1_6pvF0xVaNqUdQFDdjSfMdD
Képek forrásai:
https://anapfenyillata.hu/2022/05/05/fenyorugyes-mez-es-fenyorugyes-palinka/
https://sokszinuvidek.24.hu/otthon-keszult/2019/02/04/gyogyhatasu-fenyofelek/
https://zoldszeresz.hu/erdei-fenyo/?srsltid=AfmBOoofookmihla-Y1XKdmIc74OxM8j6YBB6SA90jVQu5WnBd23dAsa
*
Fehér akác – Robinia pseudoacacia
A magyar Alföld jellegzetes fája Észak-Amerikából került Magyarországra – a feljegyzések szerint először 1710-ben, Erdődy gróf pozsonyi birtokára. Kiváló adottságainak és alkalmazkodó képességének köszönhetően az évszázadok alatt elválaszthatatlan része lett a magyar tájnak. E jövevényfa meghonosodásának köszönhető többek között az alföldi futóhomok megkötése is, amely kisebb-nagyobb erdő telepítésekkel valósult meg az 1800-as években. Szívesen ültetik utak mellé és tanyák köré is. Az akác fája kiváló és sokoldalúan felhasználható alapanyag, mely jelen van a mindennapi életben, de nemcsak ezért nagyon értékes és népszerű: fehér virágának méze az akácméz a hungarikumok közé tartozik, virágának gyógyító hatása pedig régóta ismert a népi gyógyászatban.
A növény
A fehér akác 15-20 méterre nő, törzse hamar elágazik. Kérge – mely mérgező! – szürkésbarna, rajta hosszú és mély repedésekkel. Ágai és gallyai simák. Szórt állású levelei 20-30 cm hosszúak és 9-21 darab vékony levéllemezű, tojás alakú, a felszínén élénkebb a fonákján halványabb szürkészöld színű levélkéi a fényviszonyok szerint mozognak, hogy csökkentsék az anyanövény párolgását. Fehér, pillangós virágai levélhónalji, csüngő fürtökben még lombfejlődés előtt nyílnak. Virágfüzérének hossza a néhány centimétertől a 10-20 centiméterig terjedhet. Füzére 10-25 tagból állhat. Bimbós állapotukban felfelé állnak, majd fokozatosan csüngeni kezdenek. A virágokat tartó apró kocsányok 8-10 milliméter hosszúak, harang alakú csészéje pirosas árnyalatú, ötfogú, melyből a felső két fog majdnem összenőtt. Virágzása május közepén, a megszokottnál melegebb időjárás esetén május első hetében, hűvösebb időjárás esetén június elején következik be. Termése 5-10 centiméter hosszú csupasz, vörösesbarna hüvely, mérgező magjai vese alakúak. A hüvely télen, illetve tavasszal nyílik fel. A talajra hulló magok évtizedekig csírázóképesek maradnak; a csírázás feltétele a maghéj megsértése vagy megfelelő hőhatás. Laza szerkezetű, jól szellőző talajokon érzi magát a legjobban, de megél homoktalajon, szikes talajokon és vízmosásos területeken is.
Gyűjtése
Az egész ország területén megtalálható fehér akác mézédes virágát májusban, a virágzás kezdetén érdemes gyűjteni. Nagyon fontos, hogy gyűjtése olyan helyen történjen, melynek közelében nincs forgalmas útszakasz, mezőgazdasági terület, szennyező anyagok és nem folyik a közelében vegyszeres permetezés sem! Ha nem azonnali felhasználásra történik a gyűjtés akkor miután a kis fehér virágokat leszedjük a kocsányról, száraz, meleg helyen szárítsuk ki őket alaposan!
Hatóanyagai
A fehér akác gyógyító hatóanyagai a virágjában találhatóak. Kérge toxikus anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása nem ajánlott! A fehér akácvirág (Robiniae acaciae flos) enyhén lúgosító hatású, antioxidánsokban gazdag. Főbb hatóanyagai: loxalbumin, glikozid. Tartalmaz még illóolajat, amygladint, enzimeket, albumint, globulinokat, fitosterineket, stigmasterint és keserű anyagokat.
Gyógyhatása
Lúgosító hatásának köszönhetően nyugtatja a gyomrot és az emésztőrendszert. Teája enyhe vizelethajtó és hashajtó. Hatékony segítség gyomorégésre, savtúltengésre és refluxra. Kiemelkedő a köhögéscsillapító és toroknyugtató hatása is. Az akác virágából készült forrázat ezenkívül kiváló nyálkaoldó, görcsoldó, nyugtató, tonizáló. Jótékonyan hat az idegrendszerre, a belőle készült tea enyhe nyugtató hatású.
Felhasználása
Gyógytea: mindig forrázat készül a száraz gyógynövényből. Egy adaghoz 2,5 dl forró víz és egy csapott evőkanál szárított akácvirág szükséges. 15 percig kell áztatni, ezután leszűrni, majd langyosan elfogyasztani.
Vízhajtásra reggel érdemes meginni egy csészével, székletlazításra viszont este fogyasszuk.
A legfontosabb tulajdonsága, hogy csökkenti a gyomorsavtermelést, ezért refluxbetegség esetén naponta 1 csésze akácvirágtea fogyasztása ajánlott este, étkezés után. Ha a gyomorégés megszűnt, ne hagyjuk abba teljesen a tea fogyasztását, emlékeztetőül időnként igyunk meg egy csészével.
Köhögésre napi két csésze tea fogyasztása ajánlott, 1-2 héten keresztül. Ihatjuk önmagában vagy más gyógynövényekkel (hársvirággal, kakukkfűvel, szurokfűvel, apróbojtorjánnal) együtt.
Száraz köhögésnél hurutoldó, hurutos köhögésnél köptető hatása van. A teát mindig frissen kell elkészíteni, a langyosra hűlt forrázatot akácmézzel lehet ízesíteni. Fél óra alatt kortyolgatva fogyasszuk el, reggel és este.
Teakeverékekben ízjavítóul alkalmazzák, aromás illatanyagait az illatszeripar hasznosítja.
Finom desszert is készíthető az akácvirágból oly módon, hogy a virágos fürtöket palacsintatésztába mártjuk és forró olajban kisütjük.
Források:
Gyógynövények kincsestára : azonosításuk, valamint gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásuk / ford. Kocsis Márta. – Pécs : Alexandra, 2014.
Gyógynövények termesztése és feldolgozása / szerk. Hornok László – Budapest : Mezőgazdasági Kiadó, 1978.
Gyógynövényeink / Giovannini Rudolf, Szathmáry Géza. – Budapest : Mezőgazdasági Kiadó, 1961.
Internetes források:
https://www.agraroldal.hu/hungarikum-erteku-feher-akac.html
https://www.gyorgytea.hu/gyogynovenyek/feher-akacvirag-robiniae-flos/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_ak%C3%A1c
Képek forrásai:
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/feher-akac
https://agraragazat.hu/taxonomy_kulcsszavak/feher-akac/
https://erdokostolo.blogspot.com/2024/05/akacvirag.html
https://gyogyszernelkul.com/feher-akac-a-gyomorsavtultenges-egyik-legjobb-gyogyszere/
https://hu.pinterest.com/pin/652951645944315099/
*
Fűzfa (Salix)
Székelyföldön pimpófa, a Dél-Dunántúlon sziszfa és vibafa, néhány vidékünkön pedig vidrafa a neve, utalva vizes, vízparti élőhelyére. Egy palóc néprege szerint Boldogasszony ült a fűzfa alá egykor, s azóta hajlik le az ága. A népi gyógyászatban már régóta ismerik a fűzfafélék áldásos, az ember egész testére ható gyógyító hatását. Kérgét fájdalomcsillapításra, lázas, influenzás és reumás tünetek kezelésére használják. Virágát méhösszehúzódásokra és álmatlanságra alkalmazzák.
1838-ban a fűzfa kérgében található szalicilsavból vonták ki az aszpirin fő összetevőjét, majd 1899-ben megváltoztatták a molekula szerkezetét nem kívánt mellékhatások miatt és megszületett az acetil-szalicilsav, valamint maga az aszpirin.
A növény
A füzek a Salicales (fűzvirágzatúak) rendjén belül a Salicaceae (fűzfélék) családjának tagjai. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van, melyek a következők: fás szárú, cserje - vagy fatermetű, lombhullató, kétlaki évelő. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó.
A kéreg eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. A levelek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsások, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép vagy hullámos. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröseszöldek, gyakran lecsüngők. A fűzek kétlakiak, virágaik barkaszerű virágzatot – fűzért - alkotnak és rovarmegporzásúak. A virágok nektártartalmúak, illatosak. A kúpos toktermések két kopáccsal nyílnak, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel. A köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik. A barka a húsvéthoz, pontosabban a húsvét vasárnapját egy héttel megelőző Virágvasárnaphoz kötődik bennünk. Ilyenkor árulják a virágárusok a virágzás előtti barkát, ami akkor a legmutatósabb.
Gyűjtése
A főleg vizek melletti árterületeken, nedves, nyirkos helyeken élő fűzeknek hazánkban számos faja őshonos. 1-2 éves vesszőinek kérgét tavasszal, a barkavirágzat lehullása után márciustól kezdve áprilisig lehet gyűjteni, majd megszárítani.
Hatóanyagai
Gyógyászati célokra a fűzfa barnásszürke kérgét használják fel, melyben az alábbi hatóanyagok találhatók:
- fenolos glikozidok (1-10%) – szalicilsav-származékok, köztük legjelentősebb a szalicin
- cseranyagok (8-20%)
- fahéjsav-származékok
- flavonoidok
- glikozidok
- oxalátok
- gyanta
- enzimek
Legfontosabb hatóanyagai a fenolos vegyületek, ezek közül is a szalicilt tartalmazza nagyobb mennyiségben. A szalicil szalicilsavvá alakul a májban és a bélcsatornában.
Gyógyhatásai
Fájdalomcsillapító, lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és vérrögképződés-gátló.
Magában a növényi részekben jelen levő szalicin nem rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással. Azonban a szervezetbe kerülve a bélrendszerendszerben és a májban lejátszódó különböző anyagcsere folyamatok hatására szalicilsav szabadul fel, mely úgy viselkedik, mint egy természetes növényi fájdalomcsillapító.
A fűzfakéreg hatása lassabban alakul ki és elhúzódóbb, mint a szintetikus szalicilsav-származékoké, ellenben nem veszélyes a gyomornyálkahártyára krónikus használat esetén sem.
Felhasználás
Belsőleg
Teája lehet főzet, illetve áztatmány. Elkészítése: 2-4 g drogot (2-3 teáskanálnyi) 150-200 ml hideg vízben beáztatni 8 órán át, vagy felforralni nagyon lassan, 5 percig állni hagyni, majd szűrés után elfogyasztani.
Az érzékeny gyomrúak inkább az áztatást válasszák, mert így a tea cseranyagtartalma alacsonyabb lesz, mint forralással.
Napi adag: 6-12 g száraz drog, 3 részre osztva
A tea hátránya, hogy hatóanyagtartalma nem állandó, mert jelentősen függ a felhasznált drog minőségétől és az elkészítés módjától.
Tinktúraként, illetve tablettaként is fogyasztható. A gyári készítmények előnye, hogy hatóanyaguk mennyiségét egységesre állítják.
Források
Gyógyhatású növények 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése / Rácz János. – Budapest : Tinta Könyvkiadó, 2014.
Gyógyító növények / Rápóti Jenő, Romváry Vilmos. – Budapest : Medicina Könyvkiadó, 1980.
Gyógynövényeink / Giovannini Rudolf, Szathmáry Géza. – Budapest : Mezőgazdasági Kiadó, 1961.
Internetes források
https://www.917.hu/spg/473197,1716285/FUZFA
https://mersz.hu/dokumentum/m124szkm__67/
https://tudatosvasarlo.hu/gyogynoveny/fuz/
Képek forrásai
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_f%C5%B1z
https://agroforum.hu/hazikert-2/hogyan-neveljunk-fuzfat/
https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/kertepites/juharfa-kert-fafajtak-fuzfa/3011/
https://gyogyszernelkul.com/fuzfa-a-termeszet-aszpirinje/
