Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Kincsestár - 2025. október: Xántus János

2025-10-16 12:30

Októberben Xántus János magyar természettudós és néprajzkutató születésének 200. évfordulójára emlékezünk.

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában a tanév minden hónapjában egy tudós, művész vagy esemény évfordulójához kapcsolódó összeállítással készülünk és a témához kötődő könyveket helyezünk el a kézikönyvtár olvasódíványán. Így szeretnénk Olvasóink figyelmét felhívni a tudomány, az irodalom és más művészeti ágak jeles képviselőire és műveikre, könyvtárunk gazdag kínálatának megismertetésével.

Októberben Xántus János magyar természettudós és néprajzkutató születésének 200. évfordulójára emlékezünk.

 

Xántus János 1825. október 5-én született a Somogy megyei Csokonyán. Apai ági felmenői között görögök is voltak, különleges nevét tőlük örökölte. Tanulmányait győri és pécsi egyházi iskolákban végezte, majd jogot tanult, ügyvédi vizsgáját Pesten tette le. 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején először nemzetőr, majd honvéd volt. Részt vett a pákozdi csatában és Komárom védelmében, végül Érsekújvárnál esett hadifogságba. A szabadságharc bukása után, sok más egykori honvéddal együtt őt is besorozták közlegényként az osztrák hadseregbe. Édesanyja közbenjárására innen kiszabadult, de Prágába menve ismét összeütközésbe került a császári hatóságokkal, ezért börtönbüntetésre ítélték. Innen megszökve kezdődtek kalandos utazásai. 

Németországon és Belgiumon keresztül érkezett Londonba, ahonnan áthajózott az Egyesült Államokba. Előbb New Yorkban vállalt különféle alkalmi munkákat, majd továbbutazott a vadnyugatra, ahol az amerikai prérin megtalálta igazi hivatását: a növény- és állatvilág kutatását, gyűjtését. Ekkor ebből még nem tudott megélni, ezért földmérőként részt vett a Csendes-óceánig húzódó vasút nyomvonalának kijelölésében. Topográfiai felméréseket készített Texasban, majd őrmesteri rangban szanitéckedett egy kansasi erődben. Eközben több alkalommal is találkozott különböző indián törzsek tagjaival. Munkája és szenvedélye összefonódott, amikor megbízták az akkor még jórészt ismeretlen Kaliforniai-félsziget feltérképezésével. 

Hivatalos feladatai mellett szorgalmasan gyűjtötte a préri növényeit és állatait, amelyeket később a Magyar Nemzeti Múzeumnak küldött el. Mivel újabb és újabb gyűjteményeket küldött haza és érdekes beszámolókat jelentetett meg hazai folyóiratokban, a Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben levelező tagjává választotta. 

Egy amerikai vállalat megbízásából tengeráramlati megfigyeléseket is végzett, és ez alkalmat adott számára, hogy a tengeri élővilágra is kiterjessze kutató- és gyűjtőmunkáját. 1861 végén visszatért Magyarországra, a következő év elején pedig megtartotta akadémiai székfoglalóját Adatok a tenger természettani földrajzához címmel. 

Amerikába visszatérve részt vett a polgárháborúban, az északiak oldalán fél évig az egészségügyi főparancsnok helyettese volt, majd leszerelt és az Egyesült Államok mexikói konzuljaként dolgozott 1864-ig. Ezt követően végleg hazatért. 

Pesten 1866-ban nyitott meg a Fővárosi Állatkert, amelynek Xántus János lett az első igazgatója. Tisztségét nem sokáig töltötte be; 1868-ban osztrák-magyar expedíció indult Dél- és Kelet-Ázsiába, amelyhez ő is csatlakozott. Ceylon (ma: Srí Lanka), Sziám (ma: Mianmar), Kína és Japán voltak a gyűjtőút állomásai. 1869-ben Xántus összekülönbözött az útitárs osztrák tisztekkel, ezért búcsút intett az expedíciónak. Nem tért még haza, Borneó, Celebesz és Jáva szigetén gyűjtött hatalmas állat- és növénytani anyagot, illetve egy 2500 darabos borneói etnográfiai gyűjteményt, amellyel megalapozta a későbbi Néprajzi Múzeumot. 

1870-ben érkezett újra Magyarországra és hozzálátott a hatalmas anyag feldolgozásához. 1872 mozgalmas év volt életében: kinevezték a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetőjévé, Rómer Flórissal összeállította a bécsi világkiállítás magyar néprajzi gyűjteményét, és részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is, amelynek később alelnöke lett. 

Kétszer nősült, első felesége Doleschall Gabriella volt, akivel 1873-ban kötött házasságot. Ebből a házasságából született egyetlen gyermeke, Gábor. Rövid házasságukat követően Steden Ilonát vette feleségül. 

1894-ben, egy súlyos tüdőgyulladást követően, 69 éves korában hunyt el. 

Xántus János több évtizedes gyakorlati és elméleti munkája a hazai természettudomány egyik legkiemelkedőbb életművét eredményezte. Tapasztalatait, kutatási eredményeit négy könyvben és száznál több folyóiratcikkben osztotta meg a közvéleménnyel. A nemzetközileg is elismert tudós nevét több növény- és állatfaj (egy őszirózsaféle, a kaktuszkolibri, a Xántus-levélujjú gekkó és az éjjeligyíkfélék családja) latin elnevezése őrzi. Budapesten gimnáziumot, Győrben pedig múzeumot neveztek el róla. Egy igen valószínűnek tűnő legenda szerint Karl May, aki olvashatta Xántus úti beszámolóit, róla mintázta egyik regényhősét, Winnetou legjobb barátját, Old Shatterhand-et.

 

Források:

 

Képek:

Publikálva: 1 hónapja , fríssítve: 1 hónapja