Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Kincsestár - 2025. március: Rejtő Jenő

2025-03-29 10:59

Márciusban Rejtő Jenő íróra emlékezünk születésének 120. évfordulója alkalmából

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában a tanév minden hónapjában egy tudós, művész vagy esemény évfordulójához kapcsolódó összeállítással készülünk és a témához kötődő könyveket helyezünk el a kézikönyvtár olvasódíványán. Így szeretnénk Olvasóink figyelmét felhívni a tudomány, az irodalom és más művészeti ágak jeles képviselőire és műveikre, könyvtárunk gazdag kínálatának megismertetésével.

Márciusban Rejtő Jenő íróra emlékezünk születésének 120. évfordulója alkalmából.

 

 

„Az életünk olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.”
(Rejtő Jenő: A szőke ciklon)

Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Reich Jenő néven Budapesten, zsidó polgári családban. Már tanulmányai sem mindennapi módon alakultak: az ökölvívó edzésekre járó Rejtő egy alkalommal bántalmazta az őt antiszemita megjegyzéssel megsértő tanárát, így kicsapták a kereskedelmi iskolából. Ezután elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színpadi karrierje hamar véget ért: egyszer előadás közben leejtette Törzs Jenőt, a kor ünnepelt sztárját, így mennie kellett. Külföldi utazások következtek, melyek során bejárta Nyugat-Európát, Törökországot és Észak-Afrikába is eljutott. Volt heringhalász Svédországban, dokkmunkás Hamburgban, illatszerárus Svájcban és cirkuszi artista Franciaországban. A legendákkal ellentétben viszont az Idegenlégióba nem állt be. Általában vízum nélkül lépte át a különböző országhatárokat, így rövidebb-hosszabb időre kipróbálhatta az adott ország börtöneinek vendégszeretetét. A kalandos évek során megismert vagány figurák később remek modellt jelentettek regényalakjaihoz.

Hazatérése után először színpadi műveket, kabaréjeleneteket és filmforgatókönyveket írt, Aki mer az nyer c. operettlibrettója népszerű lett, több száz alkalommal játszották, filmjei közül az Úrilány szobát keres a legismertebb. A 30-as évektől jelentek meg a Nova Kiadónál humoros kalandregényei, melyeket P. Howard álnéven publikált (a westerneket Gibson Lavery álnév alatt adták ki). Ezek a történetek a ponyvairodalom paródiái, sziporkázó nyelvi humor, szójátékok, abszurd helyzetek, szövevényes rejtélyek jellemzik őket, és karakteres, gyakran lecsúszott, alvilági figurák a szereplői. Az idegenlégiós regények „három testőre”: Csülök, Senki Alfonz és Tuskó Hopkins, a kikötői kocsmákban és a tengereken kalandozó Piszkos Fred és Fülig Jimmy, a fizikai Nobel-díjat kártyán elnyerő Gorcsev Iván és a meg nem értett költő (egyben keményöklű légiós) Troppauer Hümér az író legkedveltebb alakjai. Több könyvében női szereplő a főhős: Evelyn A szőke ciklonból és Prücsök Az ellopott futárból veszélyes, de humoros kalandok során jut el a rejtély megoldásáig és a szerelemig (miközben alaposan próbára teszik szívük választottjának türelmét). Rejtőnek volt érzéke a dráma, a tragikum iránt is. Vicces történeteinek (kis)polgári származású szereplői gyakran valamilyen kudarcot, hibát, bűnt követően lesznek csavargók, légiósok. A Csontbrigád című regényében pedig már megidézi a II. világháború és a totalitárius diktatúrák lágereinek borzalmait.

Rejtő íróként rengeteget dolgozott, kevesebb mint egy évtized alatt alkotta meg több tucatnyi regényből álló életművét. Hol a Japán kávéházban ülve írt, hol egy irodában mondta tollba történeteit gépírónőknek. Házasságait is munkájának köszönheti: két gépírónőjét is feleségül vette, de mindkét frigy rövidnek bizonyult és gyermeke sem született az írónak. A csavargással és nélkülözéssel töltött évek, a megfeszített munka, a művészléttel együtt járó bohém életmód és az egyre baljósabb politikai légkör, a kezdődő világháború megviselték idegrendszerét. Már a háború előtt Lipótmezőn töltött egy időszakot, majd 1942-ben ismét szanatóriumba került. Az Egyedül vagyunk nevű szélsőjobboldali újság uszító cikke is hozzájárult, hogy behívót kapjon, végül a keleti frontra került, munkaszolgálatosként. Legyengült szervezete, a megterhelő szolgálat és a rettentő, mínusz 40 fokos hideg következtében hunyt el 1943. újév napján a Don-kanyar környéki Jevdakovóban.

Talán megérezte, nem lesz hosszú életű, amikor halála előtt nem sokkal megírta saját sírversét, Sír (a) felirat címmel:

Ki itt nyugtalankodik csendesen

Író volt és elköltözött az élők sorába.

Halt harminchat évig, élt egy pár napot,

Nem gondolkozott és nem álmodott

És ha kinevették: azt hitte, hogy kacagtatott.

Most itt fekszik e nehéz

Temetői lant alatt,

Zöld koponyáján kiüt a csíra. 

És azt álmodja, hogy él.

Béke hangjaira.

Halála után műveit majdnem egy évtizedig nem adják ki újra, a kiépülő kommunista diktatúra kispolgárinak minősítette és indexre tette Rejtőt. Pedig népszerűsége töretlen volt, a feketepiacon komoly összegért adták-vették egy-egy régebbi kiadású művét. Nem csoda, hogy amikor 1956 nyarán a Magvetőnél újra kiadták A láthatatlan légiót, a zugárusok megfenyegették a kiadó vezetőjét, hogy lelövik. A merénylet elmaradt, az újabb sikerek nem: a következő években, évtizedekben rengeteg kiadást megéltek Rejtő írásai, újabb és újabb generációk nőttek fel rajta, humoros mondatai szállóigévé váltak, a városi folklór részei lettek. Műveiből rádiójátékok, képregények, filmek születtek, utóbbiak közül A meztelen diplomata (a Vesztegzár a Grand Hotelben alapján) és A fekete múmia átka (regényben: A detektív, a cowboy és a légió) adják vissza legjobban írásainak hangulatát.

Rejtő Jenő, akit Jókai mellett az elmúlt 70-80 év legolvasottabb magyar írójának tartanak, végül az irodalomtörténetben is elfoglalta méltó helyét. Az ezredforduló után megjelent legújabb összefoglaló mű, A magyar irodalom történetei külön fejezetben foglalkozik „A ponyva klasszikusával”.

 

Források:

Képek:

Képregények:

Filmek: