Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Gyógynövénytár - 2024. október: Torma

2024-10-16 14:07

A csípős gyógyító

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.

 

Torma (Armoracia rusticana)

 

 

 

A tormát korábban elsősorban gyógynövényként termesztették. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságai, valamint a nyálkahártyára gyakorolt hatása miatt felsőlégúti betegségek esetén ajánlott, ezért az őszi járványos időszakban érdemes megismerkedni vele.

 

A növény

A torma a káposztafélék családjába, a keresztesvirágúak rendjébe tartozó évelő, lágy szárú növény. Őshazája Délkelet-Európa és a vele szomszédos nyugat-ázsiai területek. 

A torma főgyökere orsógyökér, amely közvetlen folytatása a függőleges helyzetű gyöktörzsnek, amely erősen megvastagszik. Az első évben kialakult tőlevelek hosszúak, nyelesek, lemezük ép vagy karéjosan tagolt, a levelek széle fogazott. A második évben a szárlevelek rövid nyelűek vagy ülők. Virágzata összetett sátorozó fürt, sok virággal. Idegen beporzó, de részleges önbeporzás is történhet. Termése becőke. A magvak aprók, simák és gömbölyűek. Nálunk magot ritkán terem.

 

Termesztése

A telepítés gyökérdugványokkal történik. Ezt tavasszal kell végezni, lehetőleg minél korábban. A torma mélyen gyökerező növény, ezért bakhátas műveléssel termesztik. A telepítés után a gyökérdugványok szövetei a dugványok mindkét végén gyors osztódásnak indulnak és rücskös felületű kallusz képződik. A dugványok alsó végén talpgyökerek, a felsőn a rügyekből levelek jönnek létre.

A torma gyökerei fagytűrők. Levelei mínusz 3-4 °C-on fagynak el. Fényigényes, kedveli a kitett termőhelyeket. Igényli a mélyebb fekvésű, jó vízellátottságú talajokat. A hiányzó vízmennyiséget az alsóbb talajrétegekből is képes pótolni. Humuszban és ásványi anyagokban gazdag, könnyen művelhető, laza szerkezetű réti homoktalajokat kedveli. Kötött és száraz talajon rizómái ráncosak és fásodottak lesznek. 

Októberben sárguló levelei jelzik a gyökérzet beérését, de mivel hidegtűrő növény, akár télen is szedhető.

Hazánk több termőkörzetében foglalkoznak üzemszerű tormatermesztéssel. A Debreceni Termőtáj által termesztett populációt a szakma „Debreceni édesnemes” néven tartja nyilván. A hazai sikeres tormanemesítés több államilag elismert fajtát állított elő: a „Bagaméri Delikát”, a honosított dán tormából a „Danvit”, a „Pózna” és a „Bihari” néven kaptak fajtaelismerést.

 

Hatóanyagai, alkalmazása

A tormagyökér mustárolajat és mustárolaj glikozidokat, C-vitamint, ásványi anyagokat és aminosavakat tartalmaz. Csípős ízét a mirozin enzim okozza.

A torma ismert antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban légúti betegségekre, fájdalomcsillapításra, például arcüreggyulladás, hörgőgyulladás vagy húgyhólyagot érintő fertőzések kezelésére. Antioxidáns tartalma segít védekezni a szervezetet érő, sejtkárosító oxidatív stressz ellen azáltal, hogy megköti a szabad gyököket. Immunerősítésre, valamint szív- és érrendszeri problémák, különösen érszűkület kezelésére is használják.

A reszelt tormát külsőleg reumatikus és izomfájdalmak, idegzsába esetén bedörzsölésre használják. Hajápoló és hajregeneráló készítmények alapanyaga.

Szénhidrát- és rosttartalma magas, de zsírban és fehérjében szegény, valamint a kalóriatartalma is alacsony. Vitaminok közül kiemelkedik a C-vitamin-tartalma, ásványi anyagokból pedig megtalálható benne a kálium, a kalcium, a vas, a foszfor, a magnézium és néhány mikroelem, például a réz és a jód.

Jótékony hatásai mellett azonban problémát is okozhat, ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk. Irritálhatja a szájat és a gyomrot, így emésztési panaszokat okozhat, veseproblémákhoz vezethet, sőt, súlyosbíthatja a már meglévő fekélyeket és a gyulladásos bélbetegségeket.

 

Gasztronómiai felhasználása

A tormát jellegzetes csípős aromája miatt fűszerként, ízesítőként is alkalmazzák. Elsősorban gyökere alkalmas a fogyasztásra, de salátákban zsenge, fiatal leveleit is fel lehet használni.

Főleg hidegtálakon lévő húsételekhez, például főtt vagy füstölt sonkához adnak tormakrémet, de illik még marha- és sertéshúshoz, kolbászokhoz is. Izgalmassá teszi a különböző salátákat, például káposztasalátát, de készíthetünk mártogatósokat, krémeket is belőle. Majonézhez adva különleges ízt kölcsönöz neki. Tejföllel és citromlével elkeverve kenyérre, pirítósra kenhető tormakrémet kapunk. A reszelt tormát néhány hétig ecetben áztatva, majd leszűrve finom ízesített ecetet kaphatunk.

Lereszelve még inkább fokozódik a csípőssége, erős illata és könnyeztető hatása, amely a tormában lévő illékony mustárolajoknak köszönhető. Melegítés hatására veszít erősségéből, ecet hozzáadásával pedig semlegesíthető az ereje. Reszelt állapotban konzerválható.

 

Források:

Képek: