Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Kincsestár - 2024. szeptember: Puskás Tivadar

2024-09-30 16:23

Szeptemberben Puskás Tivadar feltalálóra emlékezünk születésének 180. évfordulója alkalmából.

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában a tanév minden hónapjában egy tudós, művész vagy esemény évfordulójához kapcsolódó összeállítással készülünk és a témához kötődő könyveket helyezünk el a kézikönyvtár olvasódíványán. Így szeretnénk Olvasóink figyelmét felhívni a tudomány, az irodalom és más művészeti ágak jeles képviselőire és műveikre, könyvtárunk gazdag kínálatának megismertetésével.

Szeptemberben Puskás Tivadar feltalálóra emlékezünk születésének 180. évfordulója alkalmából.

 

 

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége, Agricola Mária első gyermekeként.

Már ifjú korában kitűnt éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg, emellett nagyszerűen zongorázott is.

A bécsi Theresianumba, a Mária Terézia által alapított polgári reálgimnáziumba járt, majd a Bécs Műegyetemén tanult tovább, de tanulmányait apja halála miatt nem fejezhette be. Rövid időre visszajött Pestre, de a hazai lehetőségeket szűknek érezte, ezért 1867-ben Angliába utazott.

Londonban német nyelvórákból tartotta el magát, a következő évben pedig a Waring Brothers & Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja lett, amely a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vasútvonal kiépítésén is dolgozott. Puskás feltehetően tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődöt jelentett, és Puskásnak új munka után kellett néznie.

Ki akarta magát próbálni a korlátlan lehetőségek hazájában is, ezért Amerikába utazott. A vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, ezüstbányákat, földeket vásárolt, végül tönkrement és 1876-ban csalódottan tért vissza Európába.

Londonban és Brüsszelben távíróhálózat-építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, amelynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nemcsak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az elgondolást azonban az üzletemberek túl drágának tartották.

Amikor a Bell által szabadalmaztatott telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol a feltalálóval és Edisonnal is megismerkedett, majd utóbbinak munkatársa lett. 1877 végétől 1881 közepéig Európában – előbb Londonban, majd Párizsban – ő értékesítette Edison találmányait, mint az Európai Edison Telefontársaság képviselője.

A közhiedelemmel ellentétben nem Puskás a telefonközpont feltalálója. Az ötlet tőle származik ugyan, de az első gyakorlatban is használható telefonközpontot 1878-ban George W. Coy alkotta meg.

1878 márciusában ő mutatta be a fonográfot a francia akadémikusok előtt, mely az abban az évben megrendezett párizsi világkiállításon is nagy sikert aratott. 

Párizsban mellette dolgozott öccse, Puskás Ferenc is, akivel együtt részt vett a párizsi telefonközpont megvalósításában.

Puskás a francia fővárosban villanyvilágítással is foglalkozott, de a legnagyobb feltűnést 1881-ben a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítésével keltette. A dalműtelefont 1882-ben Pesten is megismerhette a közönség, amikor operaházi előadást közvetítettek, amit a Vigadóban is lehetett hallgatni. Ennek az ötletnek a továbbfejlesztésére épült a telefonhírmondó gondolata, amely egy újfajta szolgáltatás volt, amivel Puskás megteremtette a rendszeres műsorközvetítés lehetőségét. Ez a szolgáltatás tekinthető a rádió előfutárának, aminek egy év múlva már 700, 1914-ben pedig 10 000 előfizetője volt, Puskás azonban ezt már nem érte meg. Egy hónappal a telefonhírmondó megindulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten. A 49 éves feltaláló halálának hírét is elsőnek a telefonhírmondó közölte.

Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat.

A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, amelyet jogosan neveznek a rádió ősének, mivel egy központból tetszőleges számú hallgatót láttak el hírekkel és műsorokkal. Neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté.

 

Források:

 

Képek: