Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Gyógynövénytár - 2024. július: Gránátalma

2024-07-09 15:24

Értékes magok gyümölcse a gránátalma

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.

 
Gránátalma (Punica granatum)

A növény

A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó nemzetség egyik faja.

A gránátalma növény 2-3 méter magas bokorrá fejlődik. Létezik belőle törpe változat is, de annak termése nem ehető. Akár néhány száz évig is élhet. A kéreg színe a vörösesbarnától a szürkéig terjedhet. A fiatal ágak gyakran négyágúak. A levelek szára 2 és 10 mm közötti méretű.

Fényeszöld levelei lándzsásak, szép virágait, melyek színe a világossárgától a narancsos vörösig terjed, július közepén csodálhatjuk meg. A teltvirágúak nem termékenyülnek meg, azonban a szimpla virágúakból sokmagvú bogyótermés érik. 

Az érett gránátalma héja kemény, barnás-sárga vagy piros színű. A gyümölcs belsejében az élénkpiros, lédús, gyümölcshúsba foglalt magok hártyákkal elválasztott rekeszekben találhatók. Íze édes, vagy kissé fanyar.

 

Előfordulása

A gránátalma őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irán), de mára már Európa földközi-tengeri területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt. A Földközi-tengernél és Közel-Keleten, például Iránban, Egyiptomban, Palesztinában, Izraelben, továbbá Spanyolországban, Marokkóban, Tunéziában a gránátalma évszázadok óta kedvelt gyümölcs. A Távol-Keleten is kezd elterjedni. A gránátalma már Közép-Európában is termeszthető az enyhe téli időjárás miatt. 

 

Termesztése

A szimpla virágú fajták magvetéssel szaporíthatók, de ez elég lassú folyamat. Az idősebb bokrok tövéből sarjak fejlődnek, melyeket a gyökérzettel együtt le tudunk választani ősszel, majd el tudjuk őket ültetni.

Ha azonban magról szeretnénk szaporítani, a következő módon tehetjük. A gránátalma magokat hagyjuk két hétig a gyümölcsben, hogy tökéletesen érettek legyenek. Vágjuk fel a gyümölcsöt, és vegyünk ki belőle pár magot. Mossuk meg a magokat alaposan, hogy ne maradjon rajtuk a gyümölcs húsa, majd szárítsuk meg.

Ezután nincs más dolgunk, mint elvetni a magokat, majd a cserepet lefedni alufóliával, hogy párás levegő legyen odabent. Tegyük a cserepet körülbelül 20 Celsius-fokos helyiségbe, és körülbelül 10 nap múlva meg fogjuk látni a kis növényeket.

Ekkor vegyük le a fóliát, és tegyük az ablakpárkányra a cserepet. Ügyeljünk rá, hogy a földje mindig nedves maradjon. Amikor elérik a körülbelül 10 cm-es magasságot, ültessük el a növényeket. A gránátalma kedveli a kert napos, védett helyeit.

A növény termesztéséhez jó vízelvezetésű talajra van szükség. Az ideális számára az agyagos talaj, ezen kívül napsütésre és szélvédett helyre van szüksége a tökéletes fejlődéshez. Mivel a gránátalma önporzó, érdemes több növényt is tartani otthon.

A gránátalma fiatal példányai fagyérzékenyek, ezért jobb őket 4 éves korukig dézsában nevelni, hogy télen védett helyre tudjuk vinni. Télen 2-5 Celsius-fok hőmérséklet az ideális a számára.

Ha gránátalma tövekkel próbálkozunk, a csupasz gyökérzetű növényeket tavasszal ültessük el, miután már nem fenyeget fagyveszély. A gránátalma növényeket egymástól 4-5 méterre érdemes ültetni, hiszen akár 3-4 méter magasra és szélesre is képesek megnőni. Ha faként szeretnénk tartani, akkor azt metszéssel tudjuk elérni.

Az ültetőgödör legyen másfélszer olyan mély és kétszer olyan széles, mint a növény gyökérzete. Tegyünk műtrágyát a gödör aljára, majd helyezzük be a növényt a gödörbe. Minden vásznat és kötözőt távolítsunk el a növényről az ültetés előtt. A gödörbe töltsük vissza a földet, és tegyünk bele érett komposztot. Majd alaposan öntözzük meg.

A gránátalma konténerben is nevelhető. Fontos, hogy ebben az esetben is ügyeljünk rá, hogy a talaj ne száradjon ki. Az ültetés utáni első télen a gránátalma ágait 40 százalékos mértékben metsszük vissza. A rákövetkező években elég évente egyszer, és csak kis mértékben megmetszeni. A virágok és gyümölcsök a növény két- vagy hároméves korában jelennek meg. Azért, hogy minél több gyümölcsöt hozzon, érdemes minden tavasszal komposztot adni a földjéhez.

A gránátalma gyümölcse akkor érett meg, amikor a héja élénkvörös vagy sárgásbarna színű. Nyomjuk meg a gyümölcsöt, és ha halljuk a szemek repedését, készen állunk a szüretre. A gránátalmát ritkán támadják meg kártevők vagy betegségek. Leggyakoribb ellenségei az atkák és a sodrómolyfélék.

 

Hatóanyagai

A gránátalma legértékesebb részei a magok, amelyek a gyümölcs belsejében találhatók. A gránátalmamagokat a gyümölcs érési időszakában gyűjtik, amikor a gyümölcs teljesen megérett és a magok elérik a maximális tápanyagtartalmukat. A begyűjtött magokat alaposan megtisztítják, majd hideg sajtolással nyerik ki belőlük az olajat. A hideg sajtolás megőrzi a magok értékes tápanyagait és antioxidánsait, így az olaj tiszta és hatékony marad.

A gránátalmamag olaja rendkívül gazdag különféle hatóanyagokban, amelyek hozzájárulnak a gyümölcs számos jótékony hatásához. Az egyik legfontosabb a punikinsav, egy ritka omega-5 zsírsav, amely kiemelkedő antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. A punikinsav segíti a bőr regenerálódását, csökkenti a gyulladásokat és véd a szabad gyökök káros hatásaitól.

Ezen kívül a gránátalmamag olaja más fontos összetevőket is tartalmaz, mint például:

Ellagsav: Egy erős antioxidáns, amely segíti a sejtek védelmét a káros szabad gyökökkel szemben, és hozzájárul a bőr egészségének megőrzéséhez.

Flavonoidok: Ezek a növényi vegyületek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatással bírnak, segítve az immunrendszer erősítését és a gyulladások csökkentését.

C-vitamin: A gránátalma jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer támogatásában, a kollagéntermelésben és a bőr egészségének megőrzésében.

Polifenolok: Ezek a vegyületek erős antioxidáns hatással rendelkeznek, és segítenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, valamint a sejtek öregedésének lassításában.

Vitamin- és ásványianyag-tartalma mellett nem elhanyagolható a gránátalma jelentős rosttartalma sem. Gyomornyugtató hatásán kívül a rostdús gyümölcs továbbá baktérium- és gombaölő tulajdonsággal is rendelkezik, így hozzájárul az egészséges emésztés megőrzéséhez/visszaállításához.

A gránátalma hatóanyagainak köszönhetően széles körben alkalmazható a természetes gyógyászatban és a szépségápolásban. A magokból nyert olaj és kivonatok segíthetnek a bőr ápolásában, a gyulladások csökkentésében, az immunrendszer erősítésében és az általános egészség megőrzésében.

Egyéb felhasználása

Festékanyagként: A gránátalma héját és levét évszázadok óta szőnyegek színezésére használják. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.

Bőr- és hajápolóként: A gránátalmamag olajat gyakran használják bőrápoló krémekben, szérumokban és testápolókban. Emellett kiváló hajápoló szer. Az olaj hidratálja a fejbőrt, erősíti a hajszálakat és elősegíti a haj egészséges növekedését.

Gasztronómiában: A gránátalma magjai és leve ízletes kiegészítői lehetnek salátáknak, desszerteknek, szószoknak és különféle ételeknek. A magok frissítő, édes-savanykás ízt adnak az ételeknek, és növelik azok tápértékét. A gránátalmalé frissítő ital, amely segít a méregtelenítésben és az emésztés javításában.

 

Források

Képek