Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Gyógynövénytár - 2024 május: Szagos müge

2024-05-15 09:37

Kis mértékben orvosság…

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.

 

Szagos müge (Galium odoratum)

 

A növény

A szagos müge vagy szagos galaj (további elnevezései: csillagos májusfű, erdőmesterfű, érdeske) az enciánvirágúak rendjébe, a rubiafélék családjába tartozó kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Áttelelő gyöktörzse kúszó, hengeres, vékony. Sima felületű szára nem éri el a fél méteres magasságot, ezen találhatók az örvösen elhelyezkedő, lándzsa alakú, érdes, pillás élű levelei. Az álörvök alatt sertekoszorú helyezkedik el. Virágzata végálló, hosszú kocsányú, laza sátorozó bogernyő. Illatos, csillag formájú, fehér virágai május második felében nyílnak. Horgas szőrrel borított ikerkaszat termése van. 

Árnyékkedvelő eurázsiai faj, de előfordul Észak-Afrikában is. Elsősorban Európa és Ázsia lombhullató, nedves klímájú erdeiben, mészszegény, humuszban gazdag talajú hűvös bükkösökben és gyertyános tölgyesekben él. Az alföldön csak szórványosan található meg. Hazánkban elsősorban a Mátra és a Bükk vidékén, a Zemplénben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Budai-hegységben, valamint a Bakonyban és a Mecsekben nő.

Vadon termő növény, természetes élőhelyén rendszerint tömegesen fordul elő. Az állomány leromlásának megakadályozása érdekében azonban indokolt lehet a felülvetés. A sekélyen fellazított erdőtalajba ősszel kell elvetni 1 cm mélyen a frissen szedett terméseket, majd korhadó lombbal kell betakarni. A termések nehezen csíráznak, áprilistól figyelhető meg a csírázás megindulása. Ekkor a takarást lazítani kell, majd eltávolítani. A fejlődésben lévő növényeket nem szabad kapálni, mert gyökérzetük összefüggő réteget képez a talajban. Szaporítható még a gyökértörzsről augusztusban leválasztott fiatal növénykék szétültetésével. Kiszáradásra érzékeny, ezért állandó nedves talajt igényel. A növény kevés törődést igényel kiültetés után, különösen, ha van helye terjeszkedni. 

Dekoratív, gyorsan szaporodik az árnyékos helyeken, kiváló társ páfrányok, díszfüvek mellett, sőt, még a gyomok fejlődését is gátolja a gyökerében tárolt anyagoknak köszönhetően.

A növény érdekessége, hogy természetes közegében, valamint frissen szedett állapotában szinte íztelen, szagtalan, névadó illatanyagai szárításkor, későbbi felhasználáskor jelentkeznek.

 

Gyűjtése

A szagos müge föld feletti virágos részét használják gyógyászati célokra, ezért virágzás idején kell gyűjteni. Mivel tömegesen előforduló növény, célszerű a sarlóval történő aratása, átválogatása, majd bezsákolása. Szárítását szétterítve, árnyékos helyen kell végezni. Addig kell szárítani, míg a vastagabb részek is törhetővé válnak. 

A jó minőségű drog szürkés sötétzöld színű, kellemes, jellemzően kumarin- (széna-) illatú, kesernyés, fanyar ízű.

 

Felhasználása, hatásai

Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, vérhígító, keringésjavító hatásai miatt. 

Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű „májusi bor” néven ismert bólénak, de készítenek belőle szirupot és pálinkát is. Ameddig engedélyezett volt az élelmiszeripari hasznosítása, ez volt az alapanyaga az 1980-as években kedvelt erdőmester fantázianevű fagylaltnak. A szagos müge csokrokat régebben illatosításra, a szoba levegőjének tisztítására és rovarirtásra is alkalmazták.

 

Toxicitása

Élelmezési felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák. A növény illatát is okozó kumarin mérsékelten máj- és vesekárosító hatású. Fokozottan mérgező a rágcsálókra, mert véralvadásgátló hatása van, és nagy mennyiségben belső vérzést okoz. Több hidroxikumarin származékot gyógyszerként, illetve patkányméregként is alkalmaznak. Az emberi szervezetben kevésbé toxikus hatású. Mindazonáltal keringési zavarok vagy terhesség esetén, illetve véralvadásgátló gyógyszerek mellett használata nem ajánlott. A belőle készült teaforrázat túladagolva szédülést és mérgezéses tüneteket okozhat.

 

Története

A szagos müge első híres felhasználójának I. Szaniszló lengyel királyt tartják, aki a legenda szerint testi erejét és frissességét a reggelente elfogyasztott szagos müge teának köszönhette. 

Német területeken a gyökértörzsét győzelmi szimbólumként ismerték, ezért az atléták és a katonák is viselték vagy karkötő formájában, vagy pedig az övükre kötve.

Egy régi germán monda szerint, ha valakit egy csokor szagos mügével ajándékoznak meg, az örök szerencsét hoz a tulajdonosának a szerelemben.

 

Receptek

Szagos müge tea 

1 liter forrásban lévő vízhez adagoljon hozzá 10 gramm szárított föld feletti részt. Hagyja ázni 10 percig, majd szűrje le. Naponta maximum 3 csészével ajánlott a fogyasztása. Álmatlanság esetén fél órával lefekvés előtt 1 csésze bevitele javasolt.

 

Erdőmester bólé 

A bólékészítés előtt egy-két nappal egy csokor szagos mügét gyűjtünk. Azért nem célszerű friss növényt használni, mert illatanyaga nem oldódik ki olyan erősen. A megfonnyasztott csokrot két üvegnyi könnyű fehér borba áztatjuk legalább egy napon keresztül. A borba egy citromot is belekarikázunk, és ízléstől függően kevesebb vagy több cukorral édesítjük a keveréket. Tálalás előtt a szagos müge csokrot kiemeljük a bóléból és jól behűtjük.

 

Tinktúra

Virágos hajtásából legalább 40%-os alkohollal felöntve alkoholos kivonat készíthető. Az adagolásra vigyázni kell, naponta egyszer 20 csepp étkezés előtt, gyógyhatású készítményektől két óra távolságra fogyasztható, figyelembe véve az ellenjavallatokat.

 

Szirup

Egy nagy marék szárított szagos müge, cukor és citrom felfőzésével készül, dunsztolással lehet tartósítani. A kész szirupot édességek ízesítésére érdemes használni.

 

Szagos müge muffin

Forrás:  https://lopesszabozsuzsa.com/2023/06/29/frissito-es-izletes-keszits-szagos-muge-muffint/

Hozzávalók:

  • 500 g liszt
  • 3 dl tej
  • 1 maréknyi virágos szagos müge levéllel együtt
  • 2 dkg élesztő
  • 100 g porcukor
  • 40 g vaj
  • kevés só
  • 1 tojássárgája
  • 2 evőkanál kristálycukor

Elkészítés

  1. Főzd fel a tejet a virágokkal együtt. Hagyd kihűlni, hogy a virágok kumarin aromája érvényesüljön. Passzírozd át. 
  2. Oldd fel az élesztőt kevés langyos tejben, keverd bele a porcukrot. Add hozzá a lisztet, a sót, a vajat, és keverd az egészet össze. Add hozzá a tejpépet. Hagyd megkelni, míg kb. kétszeresére dagad. 
  3. Gyúrd át újra. Készíts belőle 6 egyforma cipót. Hagyd újra megkelni 20 percen keresztül. 
  4. Tedd formába, kend meg a tojássárgájával, amelybe pici vizet kevertél, és szórd meg a kristálycukorral. Előmelegített sütőben süsd 180 fokon kb. 20 percig.

 

Források:

  • Gyógy- és aromanövények / szerk. Bernáth Jenő ; [írta Bernáth Jenő et al.] ; [a növényrajzokat Székely Judit kész.]. - 3. átd., bőv. kiad. - Budapest : Mezőgazda, cop. 2000.
  • Gyógynövények kincsestára : azonosításuk, valamint gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásuk / [ford. Kocsis Márta]. - Pécs : Alexandra, 2014.

Képek: