2024-03-12 17:29

A tavaszi erdő gyógynövénye: a medvehagyma

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.

 

Medvehagyma (Allium ursinum L.)

 

 

A növény

A medvehagyma a Liliales (liliomvirágúak) rendjébe, a Liliaceae (liliomfélék) családjába tartozik. Egyszikű hagymás, évelő lágyszárú növény, amely körülbelül 20-50 cm magasra nő. Humuszban gazdag, árnyékos lombhullató erdőkben, völgyekben és patakok mentén növekszik, általában a nedves talajokat kedveli, és az enyhén savas körülményeket részesíti előnyben. 

Élénkzöld levelei március végén, április elején bújnak ki, fehér virágai pedig májusban pompáznak. Hosszúkás, tojásdad alakú hagymájával telel át. A hagyma buroklevelei fehérek. Egy tövön belül a számos kisebb-nagyobb hagyma szorosan egymás mellett helyezkedik el. Növényenként többnyire két, hosszú nyelű 5-20 cm hosszú, az elliptikustól a széles lándzsáig változó alakú 2-5 cm széles, fényes felületű tőlevél fejlődik ki. Szára termőhelytől függően 10-40 cm magas. Ernyős virágzata 6-20 csillagszerű, fehér virágból áll. A virágok a lombtalan száron nőnek. Termése toktermés, sok 3-5 mm átmérőjű fekete maggal. A mag nehezen csírázik, több évig elfekszik.

 

Természetes élőhelye

A medvehagymát egész Európában ismerik. Nálunk főleg a Mecsekben, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben fordul elő nagyobb mennyiségben, jellemzően gyertyán, tölgy- és bükkerdők aljnövényzeteként. Főként az árnyékos ligetekben, források közelében, hegyvidéki területeken érdemes keresni. Magyarország keleti feléből szinte teljesen hiányzik.

 

Gyűjtése

A friss leveleket legjobb virágzás előtt levágni, hagymáját pedig szeptemberben és októberben gyűjtik. Amíg nincs megfelelő számú állomány, addig tövenként csak egy levelet szabad levenni, így a hagyma további fejlődését nem gátoljuk. 

Mivel levelei hasonlóak a gyöngyvirágéhoz, ezért gyűjtéskor fontos meggyőződni róla, hogy medvehagymával van dolgunk, mert a gyöngyvirág elfogyasztva súlyosan mérgező. A medvehagyma levele sérülés esetén erős fokhagymaszerű aromát bocsát ki, így az illata alapján beazonosítható a növény.

 

Termesztése

Bár elsősorban vadon termő növény, ültethető is. Árnyékos, szerves anyagban gazdag talajon terem. A hagymákat egymástól kb. 20 cm távolságra kell ültetni. Egy helyre 4-5 db hagymát helyezzünk úgy, hogy 2-3 cm föld takarja a hagyma csúcsát. Majd fedjük be lombbal 1-2 cm vastagságban.
Magról nehezen szaporítható, néha több évig is elfekszik a mag, mielőtt csírázni kezdene. A csírázáshoz hideghatásra van szükség, ezért nyár végén, ősszel vethető. Magról vetve három év múlva virágzik előszőr. Tartsuk a talaját nedvesen, és csapadéktól függően, szükség szerint öntözzük. Nyáron, amikor a hagyma föld feletti része eltűnik, akkor sem szabad elfeledkezni az öntözésről, főleg a júliusi-augusztusi nagy melegben.

 

Gyógyhatásai

Fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható kén tartalmú allicin és rokon vegyületei. Baktérium-, és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható. Féreghajtó hatása is van. A friss növény tartalmaz még illóolajat, flavonoid-glikozidokat, C-vitamint és nyomokban prosztaglandint. Vastartalma magas. Csökkenti a magas vérnyomást és hatásos az érelmeszesedéssel szemben. Az immunrendszert erősítő és méregtelenítő hatása miatt fogyasztása tavasszal különösen javasolt. Enyhíti a fejfájást és a szédülést. A legújabb kutatások szerint a koleszterol-bioszintézist csökkenti. Antibiotikus hatását is kimutatták, de a vírusok ellen is hatásos. Köhögés, felsőlégúti megbetegedések esetén is alkalmazható. A medvehagyma összetevői képesek semlegesíteni a szabad gyökök aktivitását, ezáltal csökkenti a rák és más krónikus betegségek kockázatát.

Vérhígító hatása miatt az ilyen típusú gyógyszerek szedése mellett ellenjavallt a fogyasztása.

A fokhagymával összehasonlítva több előnye is ismert. Aktívabb a hatóanyag tartalma, olyan hasznos vegyületek is előfordulnak benne, amelyek a termesztett fokhagymában nem találhatók, vagy csak kis koncentrációban fordulnak elő, illata pedig jóval enyhébb.

 

Felhasználása

A medvehagyma nyersen is fogyasztható, így értékes hatóanyagai maradéktalanul kifejtik gyógyhatásukat.

A boltokban szárított, morzsolt levelei kaphatók különféle kiszerelésekben, melyet fűszerként használhatunk, vagy forrázással főzetet készíthetünk belőle és teaként ihatjuk.

Alkoholos kivonatai is őrzik a növény hatóanyagait, ezért étrend-kiegészítőként ez javasolt kúraszerűen.

Számos ismert gyógyhatása mellett gasztronómiai értéke is van. Ahogy a vöröshagymát, fokhagymát és a többi hagymát fogyasztjuk, úgy fogyaszthatjuk a medvehagymát is, nyersen, sütve és főzve egyaránt. Frissen, fűszerként használható. Tehetjük például salátába, rántottába, vagy egyszerűen vajas kenyérre, de főzhetünk belőle levest vagy főzeléket, esetleg süthetünk medvehagymás kenyeret, pogácsát. Van, aki teát, bort, vagy akár pálinkát készít belőle.

Tartósítható is, például tisztítás után egészben/darabolva lefagyaszthatjuk, vagy készíthetünk belőle pesztót (olajjal, sóval, reszelt sajttal és magvakkal összeturmixolva).

 

Források:

Képek: