Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Kincsestár - 2024. január: Kempelen Farkas

2024-01-26 00:00

Januárban a 290 éve született sokoldalú, nemzetközi hírű műszaki alkotóra, feltalálóra, művészre, a fonetika egyik úttörőjére, Kempelen Farkasra emlékezünk.

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában a tanév minden hónapjában egy tudós, művész vagy esemény évfordulójához kapcsolódó összeállítással készülünk és a témához kötődő könyveket helyezünk el a kézikönyvtár olvasódíványán. Így szeretnénk Olvasóink figyelmét felhívni a tudomány, az irodalom és más művészeti ágak jeles képviselőire és műveikre, könyvtárunk gazdag kínálatának megismertetésével.

Januárban a 290 éve született sokoldalú, nemzetközi hírű műszaki alkotóra, feltalálóra, művészre, a fonetika egyik úttörőjére, Kempelen Farkasra emlékezünk.

 

 

Kempelen Farkas Pozsonyban született 1734. január 23-án. Ír származású családja itt telepedett le I. Lipót uralkodása idején. Tanulmányait Pozsonyban, Győrött, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát és jogot tanult, azonban mindvégig érdeklődött a művészetek és a mérnöki alkotások iránt.

Több állami hivatalnoki pozíciót is betöltött, előrehaladása igen gyors ütemű volt. Az 1750-es években a királyi kamaránál volt fogalmazó, majd titkár, ezután a magyarországi sóbányák ellenőre, később igazgatója. 1767-től a bánsági telepítések kormánybiztosa, az egyesített magyar és erdélyi udvari kancellária tanácsosa.

Később részt vett a pozsonyi hajóhíd és a pozsonyi vár vízvezetékének, vízmerítő gépeinek tervezésében. Vízemelő gépe működtette a schönbrunni kastély szökőkútjait.

Kempelen volt a pozsonyi zálogház egyik alapítója, a budai királyi palota rekonstrukciójának építésvezetője és a budai várszínház építési munkálatainak irányítója. Részt vett a Szávától az Adriához vezető csatorna tervezésében. Két gőzgépet épített, az egyiket a Ferenc-csatorna építésekor használták. E berendezésénél már forgattyút használt, megszerkesztette a gőzturbina ősét, megelőzve ezzel James Wattot.

Feladatául kapta a nagyszombati egyetem Budára költöztetésének megszervezését.

Írógépet tervezett egy vak, bécsi, fiatal nő számára, valamint mozgatható betegágyat szerkesztett Mária Teréziának, aki himlőben betegedett meg. 

Világhírét sakkozó „automatájának” köszönheti, a tudománytörténet is ezt tekinti legfontosabb alkotásának, amely rendkívüli érdeklődést keltett. Az „automata” mozgatórugójának felhúzása után mindig a török bábu kezdte a játékot, és a párnán pihentetett bal kezét felemelve sakkozott. Bár a szerkezet titkát nem fedte fel, a bemutatók előtt mindig demonstrálta, hogy sem a figurákat mozgató török bábuban, sem az asztalban nincs senki. Bizonyos azonban, hogy az asztalban egy kis termetű ember volt elrejtve, aki észlelte a táblán tett lépéseket és onnan a török kezét irányítva mozgatta a bábukat. Kempelen valójában megalkotta az első manipulátort, amely bonyolult mechanikai és optikai szerkezet útján emberi közreműködéssel működött. Nem a sakkozó ember elbújtatása volt a bravúr, hanem a pantográf segítségével áttételezett, az asztal belsejéből pontosan mozgatható szerkezet és a periszkóphoz hasonló optikai kivetítőrendszer. Kempelen a sakkozó törökkel felülmúlta az akkori összes zenélő, mozgó játékbábut és messze megelőzte korát. Az alkotó azonban csak mechanikai tréfának tartotta művét, amely az udvar mulattatására szolgált. Sajnos a szerkezet nem maradt fenn, mintegy 50 évvel Kempelen halála után, egy pennsylvaniai kiállításon keletkezett tűzvészben megsemmisült.

Ő maga beszélőgépét tartotta élete fő művének. Egy életen át foglalkoztatta az emberi beszéd, a hangok képzése és azok utánzásának lehetősége. Hosszas előtanulmányokat folytatott, így született meg műve elméleti része: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása. E munkát a fonetika egyik alapművének tartják, amelyben összefoglalta a magán- és mássalhangzók képzése között felfedezett különbséget, továbbá a kemény és lágy mássalhangzók kiejtésekor tapasztalható eltéréseket. A beszédképző szervek működésének és a beszédhangok képzésének megfigyelésében és leírásában fél évszázaddal megelőzte korát és kortársait. Valójában Kempelen volt az első magyar „logopédus”.

Kempelen a beszélőgéppel új korszakot, az ember-gép kapcsolat korát nyitotta meg. A gép a 3-4 éves gyermek hangját utánozva szólalt meg, s viszonylag érthetően ejtette ki a szavakat. A beszélőszervek utánzásán alapuló gépet Kempelen elméletének igazolásául készítette el. A szerkezet fújtatója a tüdőt, a sípok a hangszalagokat helyettesítették, s megvoltak az orrüreget pótló nyílások és a szájüreget utánzó tölcsér is. A közönség sajnos nem értékelte ezt a találmányát. A sokévi tudományos kísérleteken, eredményeken alapuló beszélőgépet csak néhány kíváncsi ember nézte meg, a hitetlenkedő újságírók pedig egyenesen hasbeszéléssel gyanúsították Kempelent. 

A mérnök Kempelen Farkas a művészet több ágában is alkotott. Írt verseket, epigrammákat, színdarabokat, drámát és zenés játékot, amelynek a zenéjét is maga szerezte.

Korának egyik elismert műkedvelő rézmetszője volt. Művészi igénnyel rajzolt és festett.

Kempelen egyébként gyenge fizikumú, sokat betegeskedő ember volt, akit családi tragédiák is sújtottak. A túlfeszített munkatempó, a sok utazás hányatottá tették életét.

A korszak alkotó lángelméje, aki állami hivatalnok, a lovagi cím birtokosa, tudós, kutató, tervező és építész, feltaláló és gépszerkesztő, ipari polihisztor volt egy személyben, a halála előtti években sanyarú körülmények között élt. Feltehetően haladó gondolkodása miatt Ferenc császár megvonta tőle kegydíját és az alkotásokban gazdag élet után szegényen halt meg Bécsben 1804. március 6-án.

 

Források: 

  • Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám / írta Gajdos Gusztáv. - [Budapest] : Műszaki Kvk., cop. 1997.
  • Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása / Kempelen Farkas / [... a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Tarnóczy Tamás] / [ford. Mollay Károly]. - [Bp.] : Szépirod. Kvk., 1989.
  • Britannica Hungarica világenciklopédia / [főszerk. ... Halász György]. - Budapest : M. Világ, [1994-2009].
  • Magyar nagylexikon / [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]. - Budapest : Akad. K., 1993-2004.

Képek: