Könyvtár és Információs Központ / Faliújság

Könyvtári Kincsestár - 2023. június: Paul Gauguin

2023-07-03 16:11

Júniusban Paul Gauguin francia festőre, a posztimpresszionizmus legnagyobb hatású mesterére emlékezünk születésének 175. évfordulója alkalmából.

 

A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában a tanév minden hónapjában egy tudós, művész vagy esemény évfordulójához kapcsolódó összeállítással készülünk és a témához kötődő könyveket helyezünk el a kézikönyvtár olvasódíványán. Így szeretnénk Olvasóink figyelmét felhívni a tudomány, az irodalom és más művészeti ágak jeles képviselőire és műveikre, könyvtárunk gazdag kínálatának megismertetésével.

 

Júniusban Paul Gauguin francia festőre, a posztimpresszionizmus legnagyobb hatású mesterére emlékezünk születésének 175. évfordulója alkalmából.

 

Eugène Henri Paul Gauguin 1848. június 7-én született Párizsban egy francia újságíró és egy félig perui asszony gyermekeként.

A család 1851-ben Limába költözött, majd négy évvel később Paul az anyjával visszatért Franciaországba és Orléans-ban kezdte meg tanulmányait. Tizenhét éves korában tengerész lett, majd 1871-ben Párizsban tőzsdeügynökként vállalt munkát. 1873-ban nősült meg, s házasságából öt gyermeke született.

Gauguin egyre jobban érdeklődött a művészetek iránt, barátja, Pissarro hatására kezdett festeni. Kezdetben az impresszionizmus stílusjegyeit követte. Az 1876-os Salon de Paris hivatalos évi kiállításán szerepelt egy tájképével, majd 1880-ban, 1881-ben és 1882-ben is meghívást kapott az impresszionisták kiállításaira.

A festészet egyre jobban lekötötte, és 1883-ban, amikor a párizsi tőzsde összeomlott, elhatározta, hogy a festészetből fog megélni. Ez a döntés megváltoztatta egész életét, jómódú életvitele megszűnt. Gauguin és családja átköltözött Koppenhágába, házassága azonban hamarosan felbomlott. 1885-ben visszatért Párizsba, eltökélve, hogy mindent feláldoz a művészi hivatásért. Ettől kezdve filléres gondok közt, nyomorogva élt. A nélkülözés következtében egészsége megromlott, kirekesztődött a társadalomból, végül megundorodott az európai civilizációtól.

Az 1880-as évek végén szakított az impresszionizmussal és a születő szimbolizmus vezéralakja lett. A primitív művészetek felé fordult és rávilágított, hogy a valóságot nem a természet másolásával ábrázolják, és hogy ezekben a festői kép fekete körvonalakkal elhatárolt tiszta színfoltokból áll. Így született meg az a stílus, amelyet szintetizmus néven ismernek. Gauguin a festői eszközök erejét arra használta fel, hogy a nézőben különleges érzelmeket ébresszen. Formái stilizáltakká, színei elhitető erejű absztrakciókká váltak.

Gauguin azért választotta szívesen a „primitivizmust”, mert így könnyebben érthetőt tudott alkotni. Egyszerű színharmóniái erősítették a művet, és mivel azt akarta, hogy képei kellemesek legyenek a szemnek, vonzó összhatásra törekedett.

1890 végétől újra Párizsban, a születő szimbolista mozgalom körében élt, amelynek vezető festőjévé őt kiáltották ki.

1891-ben Tahitira utazott, ahol az ősi kultúra és életmód, az emberek, a táj és a fényviszonyok megújították szín- és témavilágát. Műveiben olyan jeleneteket festett, amelyek szereplői a „természet fiai és lányai” voltak. Ahogy beérett Gauguin csodálatosan harmonikus tónuskezelése, képei bujábbak és természetes költőiségükben gazdagabbak lettek. Tahiti főművét – „Honnan jöttünk? Mik vagyunk? Hova megyünk?” – 1897-98-ban festette. Tökéletes összefoglalása ez a mű az előző évek alkotásainak.

Gauguin 1899-től súlyosbodó betegségtől, állandó fájdalmaktól szenvedett. Gyakran keveredett összeütközésbe a hatóságokkal is, mert velük szemben védte az őslakókat. Búskomorsága ellenére utolsó képei is derűsek és bizakodók.

Halála előtt nem sokkal haza akart települni Franciaországba, de ezt már nem tudta megtenni. 1903. május 8-án hunyt el Hiva Oán.

Gauguinnek páratlan tehetsége volt ahhoz, hogy megteremtse az eszme, az érzékelés és a képi megjelenítés misztikus egyensúlyát. A festői stílus nagy megújítója volt. Visszautasította azt a felfogást, hogy a festmény egy adott jelenet tükörképszerű ábrázolása. Gauguin primitivizmusa és egyszerűsítő stílusa nagymértékben hatott a fiatal Pablo Picassora, felkeltette érdeklődését a fekete-afrikai művészet esztétikai értékei iránt, és ezzel hozzájárult a kubizmus kialakulásához is.

 

Források:

  • Britannica Hungarica világenciklopédia / [főszerk. ... Halász György]. - Budapest : M. Világ, [1994-2009].
  • Magyar nagylexikon / [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]. - Budapest : Akad. K., 1993-2004.

Képek: