2023-06-07 12:02
A “lélektisztító” izsóp
A Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjában minden hónapban bemutatunk egy gyógynövényt. Ismertetjük a növény tulajdonságait, élettani hatásait, felhasználási lehetőségeit.
Izsóp (Hyssopus officinalis)
Az izsóp (Hyssopus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség. Az izsóp hosszúporzós virágai vonzzák a lepkéket és a méheket, ezért gyakorta mézelő növényként ültetik. Európában a bencés kolostorok kertjének díszeként és gyógynövényeként szolgált. A bűnbánat, az alázat, és a megtisztulás jelképe volt, az idők kezdetétől:
„Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.” (Zsoltárok könyve 51:9)
A Bibliában több helyen találkozhatunk ezzel a növénnyel, többször említésre kerül a lélek tisztítójaként. A papok istentiszteleteknél, vallási rituálék során használták a megtisztuláshoz, és egyéb helyek megtisztítására. A köznyelvben is a „szent növény” és a „lélektisztító” jelzőkkel illetik.
Egyéb ismert nevei: kerti izsóp, izsópfű, őszbogáncs.
Nevének jelentése: keserűfű.
Gyógyhatása:
• légúti megbetegedések esetén (asztma, hörgőgyulladás) köptető, nyákoldó hatása miatt hasznos, torokfájás esetén gargalizálásra használhatjuk;
• javítja a vérkeringést, emeli a vérnyomást, ezért magas vérnyomás esetén ne alkalmazzuk;
• emésztőszervi megbetegedések esetén alkalmazható, serkenti az emésztés folyamatát;
• kiváló sebgyógyító;
• nyugtató hatása van az idegrendszerre.
Felhasználják még a kozmetika- és a vegyipar termékeihez baktériumölő hatása miatt, fűszernövényként húsételek, saláták elkészítéséhez és alkoholos italok (szorbet) ízesítőjeként is.